2015. augusztus 14., péntek

Chapter 120

Helló! :)
Itt is van a fejezet, nagyon vártátok, hogy mi lesz este, ebből ki is derül. Szerintem ez egy tökre cuki rész, végre egy kis nyugalom van benne, ami már ránk fért :) Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Ó, és átléptük az 50 feliratkozottat, köszöntöm köreinkben az újakat! ♥ A következőt pedig kedden hozom.
Kellemes olvasást! :) Xx



Chapter 120
 
Harry elvesz két párnát az ágyról, én pedig lehúzom a paplant, hogy nekiadjam.
- Ne, használd az te. Szerzek egy takarót az előszobaszekrényből – feleli, majd elhagyja a szobát.
- Oké – válaszolom csendesen, még akkor is, ha egyedül vagyok a hálóban.
Még mindig azzal az érzelmi utóhatással küzdök, hogy láttam Harryt összetörni előttem. Soha, de soha nem gondoltam, hogy valaha is szemtanúja leszek bármi ilyennek tőle.
Annyira leplezetlen, annyira sebezhető volt. Úgy érzem, hogy a dinamika, ami Harry és köztem van, folyamatosan változik és mozog, mindig az egyikünk van fölényben. Most biztos vagyok benne, hogy én vagyok, de nem akarok. Nem bízom magamban, hogy irányítsam, mi történik köztünk. Egészen néhány órával ezelőttig mindent kitaláltam már, de most miután láttam őt úgy, az elmém zavaros, a gondolataim pedig kuszák.
Harry két takaróval a karjaiban tér vissza, aztán leteszi őket a padlóra. Egy kis bűntudatom van, mert a mi… ennek a lakásnak a betonpadlóján fog aludni, de figyelembe véve mindent, amit tett, ez nem túl rossz.
Úgy terveztem, hogy ma este megyek el zuhanyozni, de várni fogok reggelig, csak át akarok öltözni és lefeküdni. Nem vagyok biztos benne, hogy valójában mennyit fogok aludni, de nincs most energiám lezuhanyozni. Lemászok az ágyról, majd elveszem a kis halom ruhát az ágy végéből. Harry figyel engem, ahogy besétálok a mosdóba és becsukom magam mögött az ajtót. Felöltözök a rövidnadrágba és a pólóba.
Egy mély levegőt véve, kinyitom az ajtót és halkan visszalépkedek az ágyhoz. Harry a rögtönzött ágyban fekszik, hosszú teste elfoglalja a maradék hely nagy részét a padlón. Érzem a szemeit rajtam, amíg el nem érem az ágy biztonságos menedékét, bebújva a vastag paplan alá, és kiengedve a levegőt, amint bent tartottam.
- Akarod, hogy bekapcsoljam a tévét? – kérdezi pár percnyi hallgatás után.
- Nem, ha akarod, bekapcsolhatod, de én rendben vagyok nélküle – válaszolom.
Bárcsak kivettem volna a nook-omat a táskámból, úgy olvashattam volna, amíg el nem alszom. Talán Catherine és Heathcliff életének bukásának olvasása könnyebbnek tüntetné fel az enyémet, kevésbé traumatikusnak. Catherine az egész életét azzal töltötte, hogy azért a férfiért érzett szerelméért harcolt, így-úgy, addig a napig, amíg nem könyörgött Heathcliff bocsánatáért, és azt állította, hogy nem tud nélküle élni, csakhogy órákkal később meghalt. Én tudnék Harry nélkül élni, ugye? Én nem fogom az egész életemet azzal tölteni, hogy ezért harcolok, ez csak átmeneti. Igaz? Nem mi fogjuk önmagunk és mások nyomorúságát okozni az önfejűségünk és konokságunk miatt. Igaz? Megzavar a saját bizonytalanságom ezzel kapcsolatban, és nem tehetek róla, de Trevort Edgarhoz hasonlítom.
- Lou? – szólít az én igazi, saját Heathcliff-em, kiszakítva engem a gondolataimból.
- Igen? – nyögöm ki.
- Nem basztam… feküdtem le Mollyval – feleli, kijavítva trágár beszédét.
Én csendben maradok, hinni akarok neki, de nem engedhetem meg magamnak, hogy elfelejtsem, ő mestere a megtévesztésnek.
- Esküszöm – teszi hozzá.
- Akkor miért mondtad azt?
- Hogy megbántsalak. Csak annyira dühös voltam, mert azt mondtad, hogy megcsókoltál valakit, és csak azt a dolgot mondtam, amiről tudtam, hogy a legjobban bánt – nem látom őt, de valahogy tudom, hogy a hátán fekszik, összefont karokkal, kezei a feje alatt és a plafonra bámul. – Tényleg megcsókoltál valakit? – kérdezi, mielőtt válaszolhatnék.
- Igen – vallom be. Hallom a mély levegő beszívását, majd felsóhajt. – Csak egyszer – próbálom enyhíteni a csapást.
- Miért? – hangja hűvös, mégis fűtött. Ez egy furcsa hang.
- Őszintén fogalmam sincs… Mérges voltam azért, ahogy viselkedtél a telefonon, és túl sokat ittam, úgyhogy táncoltam valakivel, ő pedig megcsókolt.
- Táncoltál vele? Hogyan táncoltál? – kérdezi.
A szememet forgatom a tényen, hogy Harrynek minden részletet tudnia kell, hogy mit csinálok, még akkor is, amikor nem vagyunk együtt.
- Nem akarod, hogy erre válaszoljak.
- De igen, akarom – a köztünk lévő levegő ismét sűrűsödik.
- Harry, egyszerűen úgy táncoltunk, ahogy mindenki más is, aztán megcsókolt és megpróbált rávenni, hogy menjek vele haza – a mennyezeti ventilátoron lévő lapátokra bámulok, és tudom, hogy ha továbbra is erről beszélünk, azok meg fognak állni, képtelenek lesznek átvágni a feszültségen. – Köszönöm a nook-ot. Nagyon figyelmes volt – próbálok témát váltani.
- Megpróbált rávenni, hogy menj vele haza? Megtetted? – hallom őt mocorogni, azt az utalást adva nekem, hogy most már ül. Én maradok fekve a matracon.
- Nem, ezt meg kell még kérdezned? Tudod, hogy ezt soha nem tenném – csattanok fel.
- Nos, azt sem gondoltam soha, hogy csókolózni és táncolni fogsz egy klubban – mondja nyers hangon, mire a szememet forgatom, de csendben maradok.
Néhány másodpercnyi csend után én szólalok meg.
- Nem hiszem, hogy bele akarsz kezdeni a váratlanokba – felelem, majd ismét hallom susogni a takarókat.
- Mondd, kérlek, mondd, hogy nem tetted – a hangja közvetlenül mellettem van. Leül az ágyra mellém, mire én elhúzódom tőle.
- Tudod, hogy nem tettem.
- Hallanom kell, ahogy kimondod. Mondd, hogy csak egyszer csókoltad meg, és hogy nem beszéltél vele az óta – hangja nyers, de könyörgő.
- Csak egyszer csókoltam meg, és nem beszéltem vele az óta – ismétlem meg, csak azért, mert tudom, hogy kétségbeesetten szüksége van arra, hogy hallja azokat a szavakat.
Szemeimmel a pólója alacsony gallérja alól kikandikáló tetoválás örvényére fókuszálok. Az, hogy az ágyon van velem, megnyugtat és éget is egyszerre. Ki nem állhatom a belső harcot, aminek a közepében ragadtam.
- Van bármi más, amit tudnom kellene? – kérdezi gyengéden.
- Nincs – hazudom. Nem mesélek neki a randiról Trevorral. Semmi nem történt, és ehhez semmi köze Harrynek. Kedvelem Trevort, és biztonságban akarom őt tartani az időzített bombától, ami Harry.
- Biztos vagy benne?
- Harry… Nem igazán gondolom, hogy abban a pozícióban vagy, hogy számon kérj engem – felelem, majd a szemeibe nézek. Nem tehetek róla.
- Tudom – meglep azzal, hogy ezt mondja. – Mikor indulsz holnap? – kérdezi.
- Nem tudom, nem sokkal az után, hogy felébredtem. Lezuhanyozok meg minden először. Akarod, hogy korán elmenjek?
- Nem, nem. Egyáltalán nem, csak kíváncsi voltam.
- Oké – sóhajtok fel. Ki vagyok szipolyozva.
- Mi a baj? – az aggodalom a hangjában megcibálja a mellkasomat.
- Semmi, csak fáradt vagyok.
- Ó, sajnálom – feleli, aztán lemegy az ágyról.
Figyelmen kívül hagyom az azonnali ürességet, ami eláraszt hiányától.
Éppen ahogy lecsukom a szemeimet, Harry megszólal.
- Tényleg tetszett a nook?
- Igen, tényleg tetszik. Nagyon figyelmes volt – mondom neki, a szemhéjaim nehezek.

Harry szemszöge
- Örülök, hogy tetszett, nem voltam biztos benne, mert tudom, hogy nem szereted az egész digitális olvasás dolgot, de aztán arra gondoltam, hogy meggondolod magad a konferencia után – mondom neki.
- Hogyan… miért gondoltad ezt? – kérdezi. Meg tudom mondani a hangja alapján, hogy az alvás határán van.
- Ismerlek – magyarázom meg.
- Igen… azt hiszem, tényleg ismersz – hangja megáll, mire felnézek az ágyra, hogy figyeljem lecsukódni a szemeit.
A mai nap pokol volt. Egy pokol, amit tárt karokkal fogadtam, de ugyanakkor pokol. Soha nem számítottam arra, hogy meglátom őt, amikor hazaértem, miután felvettem anyát a reptéren. Egy egyszerű hazugsággal rukkoltam elő, a barátom nem lesz elérhető, hogy találkozzon anyával, mert egész héten a városon kívül lesz a karácsony miatt. Anya egy kicsit nyafogott, de nem tett fel túl sok kérdést vagy erőltette a történetemet. Annyira fel volt villanyozva és meg volt lepődve tényleg, hogy van valakim az életemben. Azt hiszem, ő és apám is mindketten azt várták, hogy egész életemben egyedül leszek. Viszont én is. Szórakoztatónak találom ezt, egy kicsavart módon, hogy nem tudok eltölteni úgy egy másodpercet, hogy ne gondolnék rá, amikor még három hónappal ezelőtt egyedül akartam lenni. Soha nem tudtam, mi hiányzott, és most, hogy megtaláltam, nem engedhetem el. Bár ez csak ő, nem számít, mit csinálok, nem tudom lerázni őt.
Megpróbáltam abbahagyni, megpróbáltam elfelejteni őt, megpróbáltam továbblépni, és ez katasztrófa volt. A kedves szőke srác, akit elvittem szombat este, nem Louis volt, és soha senki nem is lesz. Úgy nézett ki, mint Louis, még úgy is öltözködött, mint ő. Elpirult, amikor káromkodtam, és úgy tűnt, hogy félt tőlem az egész vacsoránk alatt. Elég szép volt, igen, de unalmas volt. Hiányzott belőle az a tűz, ami Louis-ban megvan, nem szidott le a trágár beszédemért, még csak nem is mondott semmit, amikor a kezemet a combjára raktam a vacsora közepén. Tudtam, hogy csak azért egyezett bele abba, hogy eljöjjön velem, hogy kitöltsön valamilyen elbaszott rossz fiú fantáziát, amije volt, mielőtt másnap reggel elment a templomba, de én is használtam őt. Arra használtam, hogy betöltsem Louis hiányát, és hogy eltereljem a figyelmemet arról, hogy Louis még mindig Seattle-ben volt kibaszott Trevorral. Bűntudatom volt, amikor odahajoltam, hogy megcsókoljam őt, aztán elhúzódtam.  A zavarodottság tisztán kivehető volt ártatlan arcán, amikor gyakorlatilag az autómhoz futottam, otthagyva őt az étteremnél állva.
Jobban felülök, és az alvó fiúra nézek, akibe reménytelenül szerelmes vagyok. Látni őt a lakásban a ruháival a mosógépben, kitakarítva a lakás, és még a fürdőben lévő fogkeféje is egy kis reményt adott nekem. De hát, tudod, mit mondanak a reményről.
Még mindig kapaszkodom abba, hogy ez létezik, egy kis esély arra, hogy talán megbocsát nekem. Ha felébred most, biztosan sikítana a látványomon, ahogy felette állok, miközben ő alszik. Vissza kell vennem néhány fokozattal. Ez a viselkedés és ezek az érzések annyira idegenek a számomra, hogy kibaszottul fogalmam sincs, hogyan kezeljem őket. Elhúzok a homlokából egy lágy hajszálat, majd kényszerítem magamat, hogy elmenjek az ágytól, vissza a halom takarómhoz a betonpadlón. Talán ma este képes leszek aludni.

Louis szemszöge
Amikor felébredek, kissé össze vagyok zavarodva a felettem lévő, ismerős, téglaépítésű mennyezettől. Furcsa itt felébredni, miután a hotelben maradtam a múlthéten. Amikor kimászom az ágyból, a padló tiszta. A takarók össze vannak hajtva és a padlón vannak a szekrény mellett. Megfogom a piperetáskámat, aztán a fürdőszobába indulok.
- Nem maradhat ma, anya. Az anyja várja őt – hallom meg Harry hangját a nappaliból.
- Nem vehetnénk rá az anyukáját, hogy idejöjjön? Nagyon szeretnék találkozni vele – válaszol Anne. Ó, ne.
- Nem, az anyja… nem igazán kedvel engem – feleli Harry.
- Miért nem?
- Nem hiszi, hogy elég jó vagyok Louis-nak, gondolom. És talán az miatt, ahogy kinézek.
- Ahogy kinézel? Harry, soha ne engedd senkinek, hogy bizonytalanságot keltsen benned a kinézeteddel kapcsolatban. Azt hittem, hogy szereted a… stílusodat?
- Igen, úgy értem, leszarom, hogy mit szólnak mások. Kivéve Louis-t – leesik az állam.
- Ki vagy te és hol van az én fiam? – nevet fel Anne. – Nem is emlékszem az utolsó beszélgetésünkre, amikor nem szedted le a fejemet, évekkel ezelőtt volt – hallom a boldogságot a hangjában.
- Oké… oké… – nyög fel Harry, mire én felkuncogok, miközben elképzelem Anne-t, ahogy megpróbálja megölelni Harryt.
- Louis? – szólít Anne hangja. Hallgatózási képességeim nyilvánvalóan nem színvonalasak.
- Uhmm… Csak lezuhanyozok, és rögtön jövök – motyogom, aztán becsukom a fürdőajtót.

25 megjegyzés:

  1. Első!!!
    Ez a rész azért volt jó mert végre nem volt ordibálás meg veszekedés és csak remélni tudom hogy Louis valamilyen oknál fogva ott marad. Egész édes rész volt az mostaniakhoz képest ügyes vagy!!
    XxGirl Almighty

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ügyes :)
      Egyetértek, kijárt már nekünk egy ilyen nyugis fejezet, elég sok drámában lesz még részünk... Örülök, hogy tetszett, és köszönöm szépen :) Xx

      Törlés
  2. Ahw....... Csak én érzem, hogy észrevétlenül, de közelednek egymáshoz ? Hazz annyira aranyos lett, mármint a maga tetovált és dühkitöréses és illetlen módján. Annyira aramyos ahogy Louisal beszél, cselekszik vagy gondolkodik róla. És megint kedd....... Néha úgy érzem, hogy nem birom ki a napokat, de azután eljön a nap és elolvasom a részt és kezdődik előröl. Tudo, tudom, nem hoszhatod naponta a részeket , de a kis mohó énem nem bánná azt sem ! De akkor nem tartana olyan sokáig a blog ! :D Most Louisnak mondom, hogy ha Harrynél és az anyjánál nem akar lenni, hozzám mindig jöhet. Igaz, hogy azért drukkolok, hogy !aradjon, de a mohó énem megint megszólalt ! :D Köszi a részt ! :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem nem, és jól érzed, legalábbis én is így gondolom :) Egyetértek, imádom, hogy Harry mindenkivel köcsög, csak Louis-val nem, ez már önmagában mutatja, mennyit jelent neki Lou :) Elhiszem, de csak sikerül kibírni, és hát igen, úgy hamar vége lenne a blognak :D Na, igen, csak megjegyzem, nálam is van hely :D Nagyon szívesen :) Xx

      Törlés
  3. Hihihahahehehe:D
    mar erzem a bekules szagat a sorok kozt hehehe
    MUHAHAHAHA EZENTUL EZEN A BLOGON LARRY SZERELEM URALOM LESZ
    Hehehe
    Nagyon kis cukker, tundibundi resz volt
    Az aftertunder meghozta a mai ajandeeeekot*-*
    Hahahahihihi koszonom. Ez a mai tropusi melegben kellett. Felfrissitett mint egy hideg zuhany haha
    IMAAADTAM
    Remeltem, hogy valahogy megis egymas mellett alszanak, az agyban, de sebaj! A reggeli Harry-Anne beszelgetes karpotolt. Ahogyan elkepzeltem a tortenetet, mielott hoztad volna a fejezetet, nagyban hasonlitott erre a valtozatra, vagyis annyiban, hogy Anne es Harry reggel beszelgetnek, es Louis hall valami olyat, ami kisse meglepi. Nagyon csodalatosan jo volt! Varom a kovetkezot:)
    (A valaszaidat is mindig duborgo szivvel varom, kb annyira mint magat a fejezetet. Ez olyasfele desszert a vacsora vegen.)

    Nos..koszonom, hogy ezt is leforditottad nekunk aftertunderke!:) Halas vagyok waaa denagyon ♥♥♥♡♡♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia-szia :)
      Jól érzed, eléggé közeledünk hozzá :)
      Igen, csak eljutunk már oda, bár azért majd közbejön néhány dolog...
      Bizony, kellett már egy ilyen :D
      Jaj, összevissza pirulok itt a laptop előtt :D
      Nagyon szívesen. Ó, lesz itt még jó pár hideg zuhany, ne aggódj...
      Örülök, hogy tetszett :)
      Lesz majd olyan, csak még várnunk kell egy kicsit. Na, akkor majdnem sikerül elképzelni, lehet, hogy a következőnél meglesz teljesen :D Örülök, hogy tetszett, kedden hozom :)
      (Na, már ezért megéri mindenkinek válaszolnom. Amúgy én is szeretem más blogoknál, hogy ha írok kommentet, és válaszol az írónője).

      Én köszönöm, hogy olvassátok, ez a becenév meg nagyon jó :D ♥ xoxo

      Törlés
  4. Hi-hi :)
    Nyah, tényleg nagyon kis édes rész volt *-* Bár annak ellenére, hogy említetted, hogy ez most nyugis lesz, én akkor is kerestem benne a 'megveszekednivalót' :D És nagyon-nagyon örültem, hogy egyet sem találtam :3
    Ne akard tudni, milyen hisztit levágtam az elején :D Konkrétan némán ordibáltam (gonosz kis szomszédok, mindent hallanak -,-' xd), hogy Lou végre kérje már meg Hazzt, hogy cuccoljon be mellé az ágyba.. vagy pakolja fel ő, mit tudom én, csak aludjanak együtt :D Devnem... pedig ott volt az alkalom... Most nem szeretem Louist, csak mert nem jutott eszébe xd
    Uhh, beszélgettek *-* Azt hittem, hogy majd némán befordulnak a fal felé és egész este siránkoznak, hogy hogy b***hatták el ennyire... Hamár az együtt alvós dolgocskám nem jött be... Neeem, félre ne értsd, nagyon örülök nekik :)
    Jaj Harry, miért kell ilyet csinálni?! :'( Te is tudod, hogy Lout senki sem tudja pótolni... Akkor miért szedtél fel egy Louis 2-t? :( Oké, azért Louis sem volt egy szent, de... Bár minden tiszteletem, hogy otthagyta, mielőtt megcsókolta volna, mert rájött, hogy akármennyire is hasonlít külsőre Louisra, belülről meg sem közelíti. Ahogy senki más sem. (Legalábbis remélem ez történt (:( )
    Anne drágám, már csak te hiányoztál, és a fantörpisztikus ötleteid ;) Remélem tudja majd marasztalni :3 Monjuk emberek, Anneről beszélünk, ő mindent tud :'D
    Lou a kis hallgatózó :3 Harry biztos elpirult :D Ohh, csak Louis véleménye érdekli *-* Lou drágám, elhiszen, hogy leesett az állad, de ha már ilyen kis édes volt, minimum egy ölelést megérdemelne, nem gondolod? :) Semmi baj, tudok várni C: Larryért megéri ♥
    Nah, így a vége felé rájöttem, hogy 1: nem lett olyan hosszú, mint amilyenre terveztem :( tesómmal family guyt néztünk, és csak úgy repültek ki a fejemből az értelmes gondolatok :D 2: nem beszéltem magamról/ide nem tartozó dolgokról :D (Legalábbis ha az előző előtti mondatomat nem nézzük :) ) De ne félj, nem úszod meg nélküle *ördögi kacaj* Szóóóval, az utóbbi időben (pontosabban 2 napja xd) "emberfüggő" lettem - kedvenc kis barátosném szavaival élve -, és konkrétan egy nyolcévessel leálltam beszélgetni a játszótéren, csak hogy többet megtudjak róla, mert.. nemtudom, mostanában minden érdekel :) Aztán eszembe jutott, hogy miért nem olyanokat zaklatok, akiket nem ismerek, de mégis :D Jó'van, érted xD És mivel már a többiek konkrétan elküldtek szebb éghajlatokra, most te jössz xd Szóóval, mit szólsz a Teen Wolf-hoz, a The Fosters-hez, Agymenők-höz, Így jártam anyátokkal-hoz, az animékhez, az eredeti Dr Pepper-höz (aminek csak szerintem van olcsó kóla és kávé íze? O.o), Öngyilkosok szobájához [(film) és uhh, ha még nem láttad, mindenképpen nézd meg a The way he looks-ot *-* egyszerűen nem lehet nem szeretni :) ], és... ja, (CSAK) ennyi xd Igen :'D Eddig csak 7 embert készítettem ki ugyan ezzel a kérdésáradattal, szóval elnézem (mert én ilyen kedves vagyok khöm.. khöm.. na ja :D), és teljesen megértem, ha inkább letagadsz és nem válaszolsz xD
    Nyah, ezt sem így terveztem :D Utólag nem olvastam át, szóval remélem csak én érzem ilyen tenyérbemászónak :D De a következő jobb lesz (gondolom :D), addig is be kell érned ezzel :D Tudod, az eső után lesz a szivárvány :) Mondjuk nem vagyok eső... Oké, ezt nem hagyhattam ki :'D Szómenés off, 'találkozunk' a következő résznél ^_^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, drága :)
      Örülök, hogy végül semmi "megveszekednivalót" nem találtál, hidd el, lesz még később elég... :'D
      El tudom képzelni, de vigasztaljon a tudat, hogy fognak még együtt aludni, úgyhogy kárpótolva leszel :D
      Az együtt alvós dolog nem jött össze, mással okoztak meglepetést (pozitív értelemben), szóval panasz nem lehet :D
      Nekem se tetszett, hogy elment mással randira, de aztán megnyugodtam, hogy végül semmi nem lett belőle. Ők csak egymással lehetnek boldogok, annyi szenvedést spórolnánk meg, ha erre ők is rájönnének...
      Hát, annyit mondhatok, hogy a következőből ki fog derülni ;)
      Imádom, amikor Harry ilyen cukiságokat mond, nem csodálom, hogy el van tőle ájulva Lou :D És megérdemelné azt az ölelést szerintem is :D
      Már én is kezdtem meglepődni, hogy csak a részről írtál eddig, nem ezt szoktam meg tőled :D Ezzel persze semmi bajom, mindig is azt mondtam, hogy szeretem, amikor több dolgot tudhatok meg az olvasóimról :) Jaj, ez egy nagyon cuki dolog volt, már el is képzeltelek, ahogy azzal a kislánnyal beszélgetsz :D Nos, azt kell mondanom, hogy a felsoroltak közül sokat nem ismerek, csak az Így jártam anyátokkal-t néztem meg (a vége gyilkos volt, még mindig a fejemet rázom rajta), illetve az Agymenőkből pár részt (imádom, úgyhogy mindenképp tervezem megnézni az egészet, sorban), az említett filmeket pedig csekkolni fogom :) Az oka annak, hogy csak ennyit ismerek az, hogy nincs időm, mert akkor nem haladnék a fordítással, meg ugye magánéletem is van, szóval nem olyan sok dologra jut időm :'D Ó, nem tenném meg azt, hogy ne válaszoljak, legalábbis nem hiszem, hogy előfordulna ilyen :D
      Nekem nem volt semmi komoly problémám, ne aggódj :D Kedden tali :) xoxo

      Törlés
  5. Szia :)
    Ahh *-* oreot eszek, a kedvenc zenéimet hallgatom és tetejébe a kedvenc blogomat olvasom ( ami egyébként ez ;) ha nem lettem volna egyértelmű :D ) ismét egy csodás rész volt :) sok ölelés:

    -Fufu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      Ó, a lehető legtökéletesebb összeállítás, és még a fejezetben sem volt dráma, mi ez, ha nem a mennyország? Örülök, hogy tetszett :)
      xoxo

      Törlés
  6. Sza Edina! *-* <3
    Annyira de annyira jól esett ez a rész.:') <3 És olyan édesek...Istenkém! A Harry szemszög úgy, ahogy volt megölt...
    És nem olvastam tovább még mindig, amire nagyon büszke vagyok.:'D És nem is fogom, mert ha már idáig kibírtam, akkor ezek után is kibírom.:') <3
    Nagyon várom a keddet! *-* Awh!
    Sok puszi,
    Brigi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, drága :)
      Örülök, hogy jól esett, mindenkinek kellett már ez :) Na, igen, Harry szemszögeit egyszerűen imádom, borzasztó jó a gondolatait, gondolkodását fordítani.
      Ó, én is nagyon büszke vagyok rád, és igazad van, ha eddig ment, ezek után is menni fog :) ♥
      Nemsokára itt lesz :)
      xoxo

      Törlés
  7. Nagyon ró rész volt már megint <3 végre egy kis nyugi van köztük a veszekedésen már meg sem lepődöm(nem is ők lennének) :D Már alig várom h kibéküljenek végre :) végre mostmár a karácsonyi részek jönnek azok a kedvenceim :) :3 És Louis anyját még mindig gyűlölöm.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett :) Már én sem, az a fura, amikor nem veszekednek :'D Nincs már messze, és azokat én is imádtam :3 Ez viszont nem mondható el Lou anyjáról...

      Törlés
  8. És Ravi Payne én is kiakadtam az agymenők 9. évad utolsó részénél. Akkor jöttem rá h milyen választékos szókincsem van ha káromkodni kell :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :) Ohh, látom nem csak én szoktam olvasgatni mások kommentjét. Remélem csak egy kicsit néztél eszelősnek, máskor valamennyivel értelmesebb... Visszavonom, mindig ilyen :'D
      Huhh.. csak én nem vagyok képbe az évadokkal? (Random nézem, senki ne kövezzen meg :D) Konkrétan rá kellett keresnem :'D Remélem a 10. részre gondoltál, mert csak azt találtam xd Ha igen, akkor én is kiakadtam, főleg Sheldon kiakadásán, de ez nem lényeg xD Ha nem, akkor bocs, nem nagyon figyelem melyik évad melyik rész, csak amit ad a Comedy Central azt nézem. Úgy látszik nem vagyok vérbeli Agymenők fan :'(
      Úristen, nem tudom miért 'beszélek' ennyit, nézd el nekem :)

      Törlés
    2. Bocsi néha nem gondolok arra hogy nem mindenki nézi angolul. Nem szoktam megvárni a szinkront,feliratosan nézem mindig :D mert én a 9. évad 24. részre gondoltam. Az volt az évadzáró és kiakadtam nem is kicsit mert úgy lett vége :D

      Törlés
    3. Huhh akkor nem kicsit maradtam le :'D Amúgy lehet rosszul tudom, de nem úgy van/lesz, hogy a 9. évad után abbahagyják? Vagyis hogy a 24. rész az utolsó... Javíts ki, ha tévednék :)

      Törlés
    4. Nem :) leszerződtek még 3 évadra a 9. előtt :)

      Törlés
  9. Végre egy nyugis rész! Rég volt már ilyen élményben részünk. :')
    Jaaaj Harry... még jó hogy nem szedte fel azt a Louis hasonmást, őt nem pótolhatja senki!! És milyen kíváncsi volt már miket csinált Louis, kis féltékeny.. És amikor azt mondta, hogy annyira beleszeretett Louisba, az olyan aranyos volt, hogy ahw *-* (ezt jól megaszontam xd) Mindig jót röhögök, mikor megemlíti Harry Trevort. Nem "Trevor" hanem mindig úgy mondja, hogy "kibaszott Trevor". De azt a jelzőt végülis muszály hozzátenni. xD
    Remélem lesz pár nyugis rész még.:D
    Annyira örülök, hogy fordítod ezt nekünk! <3 :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony, megérdemeltük már :)
      Pontosan, az a srác úgysem lett volna olyan, mint Louis, szerencse, hogy erre idejében rájött. Nagyon édesek amúgy, csak egyszerűbb lenne, ha már kibékülnének, de ez már nincs messze :) Na, azt én is imádom, az angol változatnál is mindenki röhögött, hogy így hívja őt Harry :D
      Ha jól emlékszem, egy kicsit később, de majd lesz :D
      Én pedig annak, hogy olvassátok! :) ♥ Xx

      Törlés
  10. Jajj végre egy kis nyugis rész! :3 Nem mintha az eddigiek nem imádtam, de most már itt az ideje a cukis, békülős, édes részeknek, amitől szétolvadhatok <3 IMÁDOM!! IMÁDOM! IMÁDOM!! Annyira várom már a békülő csókot aww :3 meg a keddet, mert nem tudom hogy hogy fogom kibírni addig... csak olvasnám és olvasnám <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ideje volt már, hogy ne legyen drama time, úgyis lesz még abban részünk "párszor"... Örülök, hogy tetszett :) Lassan, de biztosan haladunk a hivatalos békülés felé, ennyit mondhatok :) Ó, amilyen gyorsan repülnek a napok, mindjárt itt lesz a kedd :'D Xx ♥

      Törlés
  11. Hahó!:D
    Uuhh..bocsi,hogy csak most írok,de csak most tuttam rá sort keríteni:c Bocsiii
    Véégre egy ordibálás mentes rész :DF El se hiszem,hogy ilyen is lehetséges ebbe a blogba..Ez valami csoda:DD
    Nagyon nagyon remélem,hogy nem sokára kibékülnek....Basszus én nem tudom,hogy a Lou mikor akar kibékülni.Harry olyan aranyos vele:D Én tuti nem bírnám már ki,hogy ne érjek hozzá....De nem sokára Louis drága is beadja a derekát és én/mi ezt már alig várjuk!:DDD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      Semmi probléma, a lényeg, hogy végül írtál :)
      Na, igen, van néhány ilyen rész is, csak hogy ki tudjuk pihenni a veszekedéseket :D
      Egyre közelebb érünk a béküléshez, ne aggódj :) Igen, én is nehezen bírnám ki, hogy ne érjek hozzá :D Bizony, tűkön ülve várjuk már :D Xx

      Törlés