2015. augusztus 18., kedd

Chapter 121

Sziasztok! :)
Őszintén nem tudom, hogy mit is mondjak erről a részről... van benne minden, új fejleményből pedig nincs hiány. Kíváncsi vagyok, mit szóltok majd ezekhez. A következő meg ugye pénteken érkezik, de akkor viszünk fel néhány dolgot az albérletbe, mivel Pesten leszek már ősztől, úgyhogy nem tudom, pontosan mikor tudom hozni az újat. Talán este, ha esetleg nem, akkor szombaton mindenképp.
Kellemes olvasást! :)



Chapter 121
 
Miután lezuhanyozom, úgy döntök, hogy teljesen összekészülődöm, mielőtt elhagyom a fürdőszobát. Gyáva vagyok, tudom, de egy kicsit több időre van szükségem, mielőtt egy álmosolyt veszek fel Harry anyjának. Ez nem pontosan egy álmosoly, ez a probléma. Nagyon jól éreztem magam tegnap, és jobban aludtam, mint eddig egész héten, beleértve a részeg szunnyadásomat Harryvel pénteken. Jól aludtam akkor éjszaka, de csak pár órát sikerült.
Amint majdnem tökéletesen megcsinálom a hajamat, összepakolom a dolgaimat egy kis táskába.
- Lou? – hallatszik át Harry hangja az ajtón, ahogy ujjperceivel enyhén kopogtat a fán.
- Kész vagyok – válaszolok, majd kinyitom az ajtót, és az ajtókeretnek támaszkodva látom meg őt, egy hosszabb, szürke, pamut rövidnadrágot viselve.
- Nem siettetni akarlak vagy bármi, de nagyon kell pisilnem – ajándékoz meg egy kis mosollyal, mire bólintok.
- Bocsi – felelem, és megpróbálom nem észrevenni, ahogy a rövidnadrágja a csípőjén lóg, még láthatóbbá téve az oldalán lévő fekete tetoválást a fehér póló alatt. –Felöltözök, aztán elindulok – mondom Harrynek, ő pedig elnéz, a falra fókuszálva.
- Oké.
Kilépek a fürdőből és egyenesen a hálószobába sétálok, hogy felöltözzek, mielőtt Anne-hez megyek. Szörnyű bűntudatot érzek, amiért hazudok neki és ilyen hamar elmegyek. Tudom, mennyire izgatott volt, hogy találkozzon velem, én pedig az itt töltött második napján távozom.
Úgy döntök, hogy a fekete skinny jeansemet veszem fel egy ujjatlan felsővel. Tudom, hogy pulóvert kellene felvennem, mivel hideg van, de nem érdekel.
Az utóbbi időben többet van rajtam öltöny, mint a többi ruhám, de szeretem őket hordani. Egyfajta furcsa önbizalmat adnak nekem, amire szükségem van. Visszapakolom a ruháimat a táskáimba, majd az akasztókat visszateszem a szekrénybe.
- Szükséged van egy kis segítségre? – szólal meg mögülem Anne. Megugrom, leejtve a sötétkék öltönyt, amit Seattle-ben viseltem.
- Én csak… – keresgélem a szavakat. Nem tudok mit mondani.
- Meddig leszel anyukádnál? – kérdezi, szemei a félig üres szekrénybe bámulnak.
- Uhm… én… – tényleg szörnyen tudok hazudni.
- Úgy néz ki, hogy egy jó időre elmész.
- Igen… Nincs sok ruhám – vinnyogom.
- Csak azt akartam tudni, hogy szeretnél-e egy kicsit vásárolni, amíg itt vagyok, talán, hogyha visszajössz, mielőtt én távozom, elmehetnénk? – kérdezi. Nem tudom megmondani, hogy elhiszi-e a hazugságomat vagy gyanítja-e, hogy nem tervezek visszajönni ide.
- Igen… persze – hazudom újra.
- Anya… – szólal meg Harry halkan, ahogy belép a szobába. Észreveszem homlokráncolását, miközben szemei feldolgozzák az üres szekrényt, és remélem, hogy Anne nem figyeli úgy a fiát, ahogyan én.
- Csak befejezem a pakolást – magyarázom meg, mire Harry bólint. Becipzárazom az utolsó táskát, majd Harryre nézek, teljesen bizonytalanul, hogy mit kellene mondanom.
- Leviszem a táskáidat neked – feleli, elvéve a kulcsomat a komódról, aztán lehajol, hogy felvegye a táskákat a padlóról.
Ahogy Harry eltűnik a szobából, Anne karjai a vállaim köré fonódnak.
- Annyira örülök, hogy megismerhettelek, Louis, fogalmad sincs, mit jelent nekem anyaként, hogy így látom az egyetlen gyermekemet.
- Hogyan? – sikerül megkérdeznem.
- Boldogan – válaszolja, a szemeim pedig elkezdenek szúrni. Ha neki ez a boldog Harry, nem akarom látni az ő szokásos Harryét.
Végső búcsút veszek Anne-től, majd a kilincsért nyúlok, hogy kilépjek a lakásból, ami olyan érzés, mintha századjára tenném.
- Louis?
Megfordulok, hogy még egyszer szemben legyek vele.
- Vissza fogsz jönni hozzá, ugye? – kérdezi tőlem, mire elszorul a szívem. Van egy olyan érzésem, hogy többet ért ez alatt, mint visszajönni a karácsonyi szünet után. Nem bízom meg a hangomban, így csak bólintok, majd gyorsan kimegyek.
Amikor elérem a liftet, megtörlöm a szemeim sarkát és egy mély levegőt veszek, mielőtt odakint találkozom Harryvel. Közvetlenül az épület elé hozta az autómat, és letörölte a havat az ablakaimról.
- Köszönöm, nem kellett volna megtenned – mondom, amikor kilép az autóból.
- Semmiség – mosolyodik el félig, és vállat von. Az orra piros, az arca kipirult. A dzsekije ujjai havasak, a szabadon lévő lábai pedig biztosan fáznak. – Én, uhm… nos, hívj, ha bármire szükséged van – feleli, majd kirázza a hajában lévő havat.
- Jó… oké – válaszolom. Úgy érzem, hogy meg kellene őt ölelnem, de nem tudom, hogy ez rendben van-e, úgyhogy csak kínosan bólintok és beszállok az autóba.
A kocsiban meleg van, a fűtés teljesen fent van. Visszanézek az ajtó felé, de Harry már bement. Úgy döntök, hogy nem hívom fel anyámat, hogy elmondjam neki, úton vagyok. Nincs kedvem most beszélni vele. Arra akarom használni ezt a két órás utat, hogy gondolkozzak, és hogy megpróbáljam kitisztítani a fejemet. Készítenem kell egy mentális listát érvekkel és ellenérvekkel arról, hogy megfontoljam-e, hogy ismét Harryvel legyek. Tudom, milyen hülye vagyok, amiért egyáltalán foglalkozom a gondolattal, szörnyű dolgokat tett velem. Hazudott, elárult és megalázott. Eddig az ellenérvek listáján vannak a hazugságok, az óvszer, a fogadás, a temperamentuma, a barátai, az egója, a viselkedése, és az, hogy eljátszotta a bizalmamat.
Az érvek listáján van… nos… van a tény, hogy szeretem őt, boldoggá tesz, erősebbnek érzem magam tőle, magabiztosabbnak, általában a legjobbat akarja nekem, kivéve persze, amikor ő okozza a kárt, ahogy nevet és mosolyog, ahogy a karjaiban tart, ahogy megcsókol, ahogy megölel, ahogy meg tudom mondani, hogy változik értem. Tudom, hogy az érveim listája tele van kis dolgokkal, főleg a negatívak nagy listájához hasonlítva, de a kis dolgok a legfontosabb dolgok, igaz? Nem tudom eldönteni, hogy teljesen őrült vagyok-e, amiért egyáltalán arra gondolok, hogy megbocsátok neki, mert annyira elemésztettek az iránta való érzéseim. Amennyire küzdeni akarok ellene, nem tudok távol maradni tőle. Soha nem is voltam rá képes. Az egyetlen mód, hogy Seattle-be költözzek, az az lenne, amikor az új Vance Könyvkiadó épülete megnyílik.
Ez egy jó alkalom lenne, hogy legyen egy barátom, akivel beszélhetek, egy barát, aki már volt ilyen típusú helyzetben ezelőtt. Bárcsak felhívhatnám Tristant vagy Steph-et, de ők is egész idő alatt hazudtak nekem. Felhívnám Liamet, de ő már elmondta nekem a véleményét.
A hó vastag, a szél pedig erős, ostorozva az autómat egyik oldalról a másikra a kihalt úttesten, úton anyámhoz. Egyszerűen a hotelben kellett volna maradnom, fogalmam sincs, mi ütött belém, hogy idejöjjek. Az út sokkal gyorsabban telt el, mint gondoltam, és mielőtt tudnám, az anyám kocsifeljárójára kanyarodom.
Három kopogás után végre kinyitja az ajtót. Egy egyberuhát visel, a haja pedig vizes. Egy kezemen meg tudom számolni az alkalmakat az életemben, amikor anélkül láttam őt, hogy meg lett volna csinálva a haja vagy a sminkje.
- Mit keresel itt? Miért nem hívtál? – hangja barátságtalan, mint mindig.
- Nem tudom, a havon keresztül vezettem, így nem akartam, hogy elvonják a figyelmet – lépek be.
- Akkor is hívhattál volna, úgy készen lehettem volna.
- Nem kell készen lenned, csak én vagyok – vonok vállat, mire hallom őt fújtatni.
- Soha nincs kifogás arra, hogy trehányul nézz ki – adja tudtomra. Majdnem felnevetek nevetséges megjegyzésén, de úgy döntök, hogy nem. – Hol vannak a táskáid?
- Az autómban, később behozom őket – mondom neki.
- Mi az? Azok a ruhák, amiket viselsz? – vizsgálják át szemei a testemet, mire elmosolyodom.
- Ez csak néhány ruha, amiben lazítok. Nagyon tetszenek.
- Az a nadrág túlságosan is szűk, de az ujjatlan felső szép színű, azt hiszem.
- Köszi. Szóval hogy vannak Porterék? – kérdezem, tudva, hogy Natalie családjának felhozása eltereli a figyelmét arról, hogy engem sértegessen.
- Nagyszerűen, hiányolják, hogy nem látnak téged. Talán át kellene hívni őket ma este vacsorára.
- Ó, nem hiszem, hogy ez egy jó ötlet – rezzenek meg.
- Miért nem? – tölt magának egy csésze kávét.
- Nem tudom… kínos lenne nekem.
- Louis William, évek óta ismered Porteréket. Nagyon szeretném, hogy lássanak téged most, hogy van egy gyakornoki állásod, valamint egyetemre is jársz.
- Szóval lényegében felvágni akarsz velem? – a gondolat bosszant. Csak azért akarja áthívni őket, hogy egy másik dologról hencegjen.
- Nem, meg akarom mutatni nekik a dolgokat, amiket elértél. Ez nem felvágás – csattan fel.
- Tényleg nem akarom, hogy átjöjjenek, anya.
- Nos, Louis, ez az én házam és én át akarom hívni őket, úgyhogy meg is fogom tenni. Megyek, befejezem, hogy szalonképessé tegyem magam, aztán jövök vissza – mondja, mielőtt elhagyja a szobát.
Visszasétálok a régi hálószobámba és lefekszem az ágyra, amíg várok rá, hogy elkészüljön.
- Louis? – ébreszt fel anyám hangja. Nem is emlékeztem, hogy elaludtam.
- Jövök.
Amikor elérem a nappalit, Natalie a kanapén ül.
- Nézd csak, ki ugrott be, amíg te szundítottál – mosolyog a leghamisabb mosolyával anyám.
- Szia – tudtam, hogy nem kellett volna idejönnöm.
- Szia, Louis, nagyszerűen nézel ki – mosolyodik el Natalie, majd int nekem.
Egyáltalán nincs problémám Natalie-val, nagyon törődök vele, mint egy családtaggal. De szükségem van egy szünetre mindentől, ami az életemben történik, és az, hogy ő itt van, csak hozzáad a bűntudatomhoz és a fájdalmamhoz. Tudom, hogy ez nem az ő hibája és ez nem fair tőlem vele szemben, hogy goromba és barátságtalan legyek vele. Én vagyok az, aki megbántotta őt, ő pedig még mindig kedves hozzám.
Anyám elhagyja a szobát, aztán leveszem a cipőmet és leülök a kanapéra Natalie-val szemben.
- Hogy telik a szüneted? – kérdezi.
- Jól, a tiéd?
- Ugyanez. Anyukád mondta, hogy elmentél Seattle-be?
- Igen, nagyszerű volt. A főnökömmel és néhány munkatársammal mentem.
- Ez óriási, Louis. Örülök neked.
- Köszönöm – mosolyodom el. Ez nem is olyan kínos, mint gondoltam.
- Anyukád olyan feszült szombat óta. Úgy értem, jobban, mint általában. Hogy kezeled mindezt?
- Mire gondolsz?
- Az egész dologra az apukáddal kapcsolatban? – feleli lassan, mintha tudnám, hogy miről beszél.
- Apukámmal? – mi?
- Nem mondta el anyukád? – néz végig az üres folyosón. – Ne mondd el neki, hogy elmondtam… – mielőtt befejezhetné, máris a lábaimon vagyok.
- Anya! – viharzok végig a folyosón a szobájához.
Mi a fene van az apámmal? Nyolc éve nem láttam vagy hallottam felőle. Meghalt? Nem tudom, hogyan éreznék ezzel kapcsolatban.
- Mi van az apámmal? – emelem fel a hangomat, ahogy berontok a szobájába. Szemei kitágulnak, de gyorsan összeszedi magát. – Nos? – kiáltom.
- Louis, halkabban. Ez semmiség, semmi, ami miatt aggódnod kell – forgatja a szemét.
- Ez nem a te dolgod eldönteni, mondd el, hogy mi folyik itt! Meghalt?
- Nem, elmondanám, ha igen.
- Akkor mi az?
Felsóhajt, mielőtt megszólal.
- Visszaköltözött ide. Nem túl messze onnan, ahol most vagy, de nem fog kapcsolatba lépni veled, szóval ne aggódj emiatt. Elintéztem.
- Ez meg mégis mit jelent? – nincs elég hely a fejemben ennek az egésznek Harryvel, és most a távol lévő apám visszaköltözik Washingtonba. Most, hogy belegondolok, mindenek előtt nem is tudtam, hogy elköltözött. Csak azt tudtam, hogy nincs itt.
- Nem jelent semmit. El akartam mondani, amikor felhívtalak péntek este, de mivel nem vetted a fáradtságot, hogy felvedd a telefont, úgy döntöttem, hogy majd én elintézem.
Emlékszem, hogy többször is felhívott, amikor a szórakozóhelyen voltam, de túl részeg voltam, hogy felvegyem. Hála Istennek, hogy nem tettem. Most, hogy tudom, azt kívánom bárcsak ne tettem volna.
- Nem fog zavarni téged, szóval töröld le azt a szomorú kifejezést az arcodról és készülj el, elmegyünk egy kicsit vásárolni – mondja túlságosan is mellékesen.
- Nem akarok elmenni vásárolni, ez egyfajta nagy dolog nekem, anya.
- Nem, nem az. Évek óta nincs itt. És most sem lesz, semmi nem változott – hangja tele van bosszúsággal.
- Nem akarok vásárolni menni, nem maradhatnánk ma egyszerűen itthon? – nincs értelme vitatkozni vele.
- Nem, elmegyünk vásárolni, és változtatnod kell a hozzáállásodon – feleli, majd eltűnik a gardróbjában.
Kisétálok a szobájából, vissza a nappaliba. Megfogom a telefonomat, aztán felveszem a cipőmet.
- Hová mentek? – kérdezi Natalie.
- Én nem tudom, hogy ő hová megy – válaszolok, és kisétálok a házból.
Ezt az egész időt elvesztegettem arra, hogy idejöjjek, kétórányi vezetés a hóban, csak azért, hogy elviseljem a komplett boszorkány anyámat… nem, ribanc. Ő egy komplett ribanc. Őszintén az egyik valaha volt legnagyobb ribanc. Letörlöm a karommal a havat a szélvédőmről, egy szörnyű ötlet. Beszállok és elindítom a kocsimat, összeszorítva vacogó fogaimat, miközben arra várok, hogy kissé felmelegedjen az autó, mielőtt kihajtok a kocsifeljáróról. Többször is minden olyan néven hívom anyámat, amikre csak gondolni tudok az út alatt, és megpróbálom kitalálni, hogy mit csináljak ezután. Apámról való emlékek árasztják el az agyamat, én pedig nem tudom kiverni őket onnan.
Könnyek áztatják az arcomat, miközben elveszem a telefonomat az anyósülésről.
- Lou? Jól vagy? – zeng keresztül Harry hangja a kis hangszórón.
- Igen… – árul el hangom, és elfojtok egy zokogást.
- Mi történt? Mit csinált anyád?
- Ő… visszamehetek? – kérdezem, mire kienged egy mély levegőt.
- Persze hogy igen, bébi… Louis – javítja ki magát, de én azon találom magamat, hogy azt kívánom, bár ne tette volna. – Milyen messze vagy? – kérdezi.
- Húsz perc – sírom.
- Oké, akarsz a telefonon maradni?
- Nem… havazik – magyarázom meg, aztán megszakítom a hívást.
Nem is kellett volna elmennem, mindenek előtt. Ironikus, hogy Harryhez futok mindazok ellenére, amiket tett. Amikor bekanyarodok a parkolóba, még mindig sírok. Letörlöm az arcomat a legjobban, ahogy tudom. Amikor kilépek a hóba, meglátom Harryt az ajtóban állva, hóval befedve. Gondolkodás nélkül hozzáfutok és körülölelem őt karjaimmal. Ő visszalép, nyilvánvalóan meglepődve lelkiállapotomon, de aztán körém fonja karjait, és engedi, hogy a hófedte pulóverébe sírjak.

30 megjegyzés:

  1. Gyaaaaa*-* Úristeeeen*-* Az anyja tényleg egy ribanc... Egy ostoba, beképzelt ribanc... Harry isteneem*-* Jajj nagyon várom!! Imádlak!!♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony :D Egyetértek, csoda, hogy eddig kibírta mellette Lou... Kár, hogy itt nem olyan az anyja, mint a való életben. Harry pedig ismét képben van :D Hétvégén hozom! :) ♥ Xx

      Törlés
  2. Istenem, annyira vártam a részt, hogy folyton csak frissítettem!! És mikor megláttam, hogy fent van, omg!! azonnal olvastam, és sglrnlssdéfmsl! A szívem szorult össze mikor Harry anyukája azt mondta, hogy ugye visszajössz hozzá... Akkor azért sírtam mert fájt, és ez annyira kikészített. Aztán mikor elment... végem volt, nem akartam...
    Az anyja meg egy ribanc, tényleg! Fúúú! Pofán tudnám basz... Rohadjon meg!! Kitépem az összes hajszálát!!
    és aztán mikor felhívta Harryt Louis megint bőgtem, halál komolyan mondom!
    " Amikor bekanyarodok a parkolóba, még mindig sírok. Letörlöm az arcomat a legjobban, ahogy tudom. Amikor kilépek a hóba, meglátom Harryt az ajtóban állva, hóval befedve. Gondolkodás nélkül hozzáfutok és körülölelem őt karjaimmal. Ő visszalép, nyilvánvalóan meglepődve lelkiállapotomon, de aztán körém fonja karjait, és engedi, hogy a hófedte pulóverébe sírjak." és ez a vég meg... most megint bőgök, istenem <3 :') :') el sem tudom hinni, hogy egy történettől, ami a szívem csücskeiről szól, ennyire kész tudok lenni. Még most is sírok, annyira boldog vagyok, és látom ahogy ölelkeznek, és én most elmegyek tovább sírni.. Aww Larry drágáim <3
    Köszönöm, hogy fordítod, imáádlak, és nagyon várom a kövit!! most még jobban mint eddig, ha egyáltalán lehet ennél jobban is várni!!
    Puszii <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hoztam volna egy kicsivel előbb, csak eléggé sikerült elaludnom ma reggel :'D Jaj, akkor nekem is, a szívem szakadt meg, amikor azt a részt fordítottam... Na, meg akkor is, amikor elment Louis.
      Megérdemelné, elképesztő, hogy mennyire nem tud normálisan viselkedni.
      Már egyáltalán nem lepődöm meg, ha valaki azt írja, hogy elsírta magát a történeten, sokan vannak így, nekem is sikerült párszor, úgyhogy nem vagy egyedül :D
      Nagyon szívesen, hozom pénteken, amint tudom :) Xx ♥

      Törlés
  3. Úristen:o
    De utálom az anyjat..jól tette hogy visszament Harryhez :) nagyon édes a vége *-* xo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a lehető legjobb döntés volt :) Örülök, hogy tetszett :) Xx

      Törlés
  4. Úristen, ez a történet tökéletes. Nem lehet betelni vele, csak olvasnám és olvasnám..
    Mikor Anne kérdezte Louis-tól, hogy visszamegy-e a szívem szakadt meg valamiért.
    Louis anyja pedig nem normális. Utálom őt.
    De a vége egyszerűen annyira édes volt, hogy elolvadtam.:3 Annyira várom már, hogy kibéküljenek, és végre minden happy legyen köztük :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik, és igazat kell adnom neked, ha egyszer elkezdi az ember, nehéz abbahagyni :D
      Nekem is, Lou anyja meg... inkább nem is mondok róla semmit.
      Bizony, az nagyon cuki volt, és egyre közelebb vagyunk már ahhoz :) Xx

      Törlés
  5. Istenem, teljesen elerzekenyultem! Basszus, Louis anyja egy ribanc, egy kurva, egy fuuu...Ennel jobban is fogjuk utalni?:')
    GAV JSJSVAGAGABS A SVSHHSJSBS
    Szoval...xdd ahogyan Lou odafutott Harryhez es megolelte. Ahw djsbsvshjs
    Ez annyira aranyos!
    Hianyzik Larry Stylinson..kell, egyszeruen kell
    LOU BÉBI OTT TOLTI A KARACSONYT MUHAHAHAHA
    Na a Larry uralom ismet felszinre fog torni:D

    Ja, es mellekesen mondom, hogy mar nem csak telapo van, meg Jezuska, meg fogtunder, meg oszapo, meg viragtunder, meg tavasztunder, meg mitt'omen, hanem mar aftertunder is van, aki hobbibol szebbe teszi a larrysek keddjet es pentekjet.

    Amugy az erdekes az, hogy az ilyen blogok mondjak, hogy van remeny szamomra is. Ugyanis en...szoval...van olyan lany aki kepes ram hatassal lenni. Es volt egy gyonyoru akibe szerelmes voltam. Egy teljes evig, utana pedig bevallottam neki. Nem volt bunko, naivan probalta bemagyarazni sajat maganak, hogy ezzel semmi baj nincsen, es, hogy egyaltalan nem en tehetek rola. Tancon ismertem meg, es abban a pillanatban ahogyan megtetszett, kiszalhattam volna, de en csak miatta nem tettem. Es most itt vagyok, szinglikent bankodva, hogy elmondtam neki, es immaron a tancrol is kiszalltam. Amugy ket honapja mondtam el neki, hogy mi a helyzet:/ nem haragudott, es a szuletesnapomon is felkoszontott az uzenofalamon, de...azert meg faj egy picit:')

    Szoval csak annyi,hogy koszonom, hogy forditod aftertunder:)
    All the love♥♥♡♡♡♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy ilyen rész után nem lepődöm meg :') Louis anyja... nem mondok inkább semmit róla, és hát igen, szerintem fogjátok még jobban utálni.
      Kis cukik voltak a drágák, megérdemeltük már.
      Ó, de még milyen karácsony lesz az... :'D
      Az biztos :D

      Jaj, micsoda elit társaságba kerültem, kérem szépen, ez igazán megtisztelő :D Nagyon cuki vagy :) ♥

      Ó, nagyon sajnálom, hogy nem sikerült, de büszke vagyok rád, hogy be merted neki vallani, tudom, hogy ez milyen nehéz. És igen, van remény, úgyhogy ne is add fel, én drukkolok! :)

      Nagyon szívesen, én köszönöm, hogy olvassátok! :)
      xoxo ♥♥

      Törlés
  6. ÚRISTEN ÚRISTEN ÚÚÚÚÚÚÚÚRISTEN!!!!!! Meghalok a kövi részig szerintem. Ez elképesztően jó volt! Hát az anyjától még mindig ki vagyok, bár valószínűleg őt senki nem képes elviselni. xD
    De ahogy visszament Hazz-hoz, és ahogy hozzá rohant és megölelte. Annyi féle elképzelésem van arról mi lesz ez után, szóval kíváncsi vagyok igaz lesz-e valamelyik, vagy megint jön valami felettébb kellemetlen csavar.
    Nagyon köszönöm az újabb nagyszerű fordítást. *-* xx pusza

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért bírd csak ki valahogy a következőig :D Örülök, hogy tetszett, és egyetértek, nem könnyű elviselni azt a nőt.
      Nagyon cukik voltak :3 Én is kíváncsi leszek, hogy bejön-e valamelyik, majd írd meg a következőnél :)
      Nagyon szívesen! :) xoxo

      Törlés
  7. Hi-hi :)
    Jaj, drágám, nem csak te nem tudod mit mondj erről a részről ;) Mennyire ciki, ha elpityeregtem a végén? :D De erre majd később rátérünk, most meseidő van xd Szóval, tegnap nagyban várunk a buszra Mikóval (legjobb barátom), én szokás szerint zaklatom a kis 'énes' dolgaimmal, aztán random bedobja témának Larryt, mert érdekli, hogy akkor most mi ez a Briana-s maszlag, mert ő úgy tudta Louis és Harry együtt vannak. Erre a mellettünk lévő kis várakozós helyen felkiált egy lány, hogy "Úristen, Beni, megvan mit felejtettél el! Tudom, hogy el akartad mesélni mi volt az Afterben, te kis huncut. Nah, hallgatlak, de ne beszélj annyit mint a múltkor, már fájnak a fülidegeim(?)." Erre Mikó kezét rángatva odapattantam hozzájuk, a srácot szétölelgettem, aztán megkérdeztem, hogy mégis mire értette (mondjuk ezt jobb lett volna az előtt, hogy kiszorítom a szuszt szegény gyerekből :'D), végül kiderült, hogy erre :) Nem tudom vannak e fiú olvasóid, de biztosíthatlak, hogy egy már tuti :D
    A részről pedig csak ennyit: imádtam ^_^ Mondjuk eddig mindegyiket, de ezt különösen :p Bár az elején nem számítottam rá, hogy tényleg elmegy... Azt hittem majd Anne valahogy visszatartja, hogy ne kelljen ahoz a hárpiához mennie, de azt hiszem így volt a legjobb (csakis a vége miatt ♥).
    Nyahh, milyen rosszul eshetett Harrynek, amikor Louis szólt, hogy elmegy... Biztos arra számított (ahogy szerintem mindenki más is), hogy még legalább egy pár napot ottmarad, főleg a tegnap este után. Elhiszem hogy rosszul esik neki, hogy otthagyja Annet (és persze Harryt :) ), aki még csak nemrég jött, és tényleg szeretné megismerni őt, de úgy érzem, erre bőven lesz alkalmuk a következő részekben :) Nagyon édes volt tőle, hogy elhívta Louist vásárolni :) Elképzeltem, ahogy közben kibeszélik Harryt, Anne néha zavarba hozza Lout egy-egy dologgal velük kapcsolatban; vagy esetleg Hazz is elkiséri őket, és amíg ők ketten elől beszélgetnek ő addig unottan tologatja a bevásárlókocsit... de szép is lenne :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Boldognak látja Harryt c: Ez szinte semmi ahoz képest, amikor majd újra összejönnek, na akkor nézze majd meg milyen boldog :D Hmm, kíváncsi vagyok már milyen lesz az a bizonyos pillanat, akárhányszor elképzelem mindig valami nagy durranásra számítok, lehet csak én túlzom el, de ez majd úgy is kiderül :)
      Nagyon aranyos volt Hazztól, hogy levitte a cuccait :) Meg a "hívj, ha bármire szükséged van" is :) Bár jobb lett volna a "hívj, ha szükséged van rám", de elhiszem, hogy még nem akarja eröltetni a dolgot :)
      Tetszett ez a pro kontra lista :) Teljesen magam elé képzeltem, és olyan jó érzés volt olvasni, hogy ennyire szereti benne ezeket a kis dolgokat is :) Bár a kis dolgok érnek a legtöbbet ;)
      Ééés megérkezett az anyjához.. Pontosítok, megérkezett ahoz a lotyóhoz (úgy örülök, hogy Lou is ehez hasonló 'szép' szavakkal illette :) ), aki az anyjának meri nevezni magát, és áthívná a másik lotyót és a szüleit, hogy eldicsekedhessen a fiával -,-" Mondjuk ha már magával nem tud xd Bár ez a 'há' hogy nézel má' ki?!' beszélgetés nem tetszett. Sem az, hogy Natalie ott volt. Minek ment oda?? Már semmi közük egymáshoz, nincs joga hogy ott legyen. Már akkor ki kellett volna táncikálnia a képből amikor Harry megjelent, nem tudom minek van még itt.
      Nem tudom volt e korábban szó Louis apjáról, de hogy én nem emlékszem az fix... Bár így elmondás alapján nagy köcsög lehetett. Azért sajnálom Lout, hogy mindig csak a rossz történik vele.. Viszont azok után, hogy konkrétan 'belerepült' Hazz karjaiba, minden jobb lesz (remélem) ;) Uhh, erre visszatérve: annyira örülök, hogy Harryt hívta *-* Ő meg lebébizte *---* Azt hittem, el fogok olvadni ^^ És felajánlotta, hogy addig beszéljenek, amíg oda nem ér *-* És kint várta *-* Ugye hogy kijárt neki az az ölelés? :) Én megmondtam ;) Nagyon szeretem, de ezzel szerintem nem csak én vagyok így ♥ És téged is nagyon szeretlek, amiért fordítod és főleg azért, mert elviseled az őrült kommentjeimet és engem ♥
      Ez elég hosszúra sikeredett, még tőlem is kicsit sok :D Azért remélem a drága kicsi blogger elfogadja egybe és nem kell kétfelé szednem :) Addig is élvezd ki ezt a hosszú (és néhány helyen kissé béna :D) kommentem, nem nagyon tervezek a közeljövőben is ilyet, na de ha fangörcs van, akkor fangörcs van :) 'Találkozunk' a következő résznél ^_^ ♥

      Éés tényleg szét kell szednem, köszönöm szépen kedves "nem lehet több mint 4096 karakter" :) Miért pont 4096?? Miért nem 4100? Vagy 4000? Hahh, sosem fogom megérteni...

      Törlés
    2. Szia, drága! :)
      Ó, tudtál te azért mit mondani, aminek örülök is :D És nem ciki, vannak még így páran, nyugodj meg :) Már kíváncsian vártam, hogy mit fogsz mesélni nekem, és mire a végére értem, úgy voltam vele, hogy nem hiszel el! :D Nekem eszembe se jutott, hogy lenne fiú olvasóm, de nagyon örülök, hogy bebizonyítottad, hogy egy biztosan van (remélem több is), úgyhogy köszönöm, ezzel szebbé tetted a napomat :D
      Örülök, hogy tetszett, és hát igen, de ennek így kellett történnie, így jobb volt a vége :)
      Szerintem is, és talán jobb is, hogy nem tudtuk, mi járt akkor Harry fejében, megspóroltunk pár könnycseppet. Bizony, lesz alkalmuk, és meg lesz az a vásárlás is, aztán hogy úgy-e, ahogy te elképzelted, az majd kiderül ;)
      Na, igen, egyetértek, és Louis-val is egyetértettem, hogy nem akarja látni Anne szokásos Harryét. Kíváncsi vagyok, hogy majd végül mennyire lesz az a rész neked nagy durranás, ki fog derülni :)
      Igen, szerintem sem akarta erőltetni a dolgot, cukinak viszont cuki volt tőle :) És aztán hívta is őt Lou :D
      Egyetértek, nagyon fontosak a kis dolgok, nekem is tetszett a lista, főleg a pro része :)
      Na, igen, már szegény Louis is megbánta, hogy odament, amikor megérkezett, nem is csodálom, hogy aztán elment. Natalie meg... oké, barátok meg minden, de először nekem is furcsa volt, hogy ő most mit keres ott. De nem lesz már olyan sokat képben.
      Szerintem nem igazán volt az apjáról szó, max annyi, hogy már évek óta nincs velük. Igen, én is sajnálom szegényt, de lesz még rosszabb is majd... Én is örültem, hogy Harryt hívta, ki mást is hívhatna :D Cukik voltak a drágák, az ölelés meg kijárt neki, bizony :D Jaja, nem vagy ezzel egyedül :D Jaj, sok őrült embert kell elviselnem, úgyhogy ez nekem meg sem kottyan, hidd el :D ♥
      Ó, semmi probléma, írj nyugodtan annyit, amennyi mondanivalód van :) Igen, a fangörcs ellen nem tehetünk semmit, tudom én :D ♥

      Na, ez olyan, mint twitteren a 140 karakter, mindkettő hülyeség, és lehetne akkor már kerek(ebb) szám, de hát ez van...

      Törlés
  8. Grrr... Már megint nem küldte el a komimat !
    Ez a rész nagyon szuper volt. Érzem a boldogságot amit régen éreztem. Harryhez ment Louis és ennek így van rendje . Na de mint mindig most is várom a következő részt ! :D Ezer hála amiért fordítasz !!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megint köcsög a blogger, ezen meg sem lepődöm...
      Örülök, hogy tetszett, és hát igen, eljött már a boldogság ideje, meg annak is, hogy Louis Harry karjaiba fusson :) Remélhetőleg pénteken sikerül hoznom. Nagyon szívesen :) Xx

      Törlés
  9. Megint egy csodálatos rész <3 Harry arra számított h Louis majd maradni fog annyira látszott :3 Louis anyját vízbe tudnám folytani! Igaza van Louisnak egy ribanc az a nő. Natalieval semmi bajom ő legalább kedves :) Nem tudok már mit írni a részekre, csodálatosak és imádom Larryt <3 annyira édes volt mikor Harry bébinek hívta Louist <3 Louis meg sírva a karjaiba rohant <3 elolvadtam tőlük <3 Ennyi telt tőlem sajnálom, írnék többet ha tudnék :) És már számolok vissza a kibékülésig <3 és louis anyja igazán mondhatta volna Louisnak h mi van az apjával. Ez akkora szemétség volt,meg ahogy dicsekedni akar a fiával. szörnyű egy nő. az annyira édes volt mikor Anne megvédte Louist az anyjától <3 de ami utána történt arra no comment(remélem tudod miről beszélek :D ) Izgatottan várom a kövit <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett :) Szerintem is, nem volt felkészülve arra, hogy tényleg elmegy. Igen, kettejük közül legalább Natalie-val nincs annyi baj, mint Lou anyjával. Hát ezen nem lepődöm meg, nagyon jó sztorit írt az eredeti írónő :) Édesek voltak most mindketten, végre már, hogy ilyenek :) Ugyan, semmi baj :) Nincs már messze :) Igen, joga lett volna tudnia Louis-nak, a dicsekvés meg... inkább nem is mondok rá semmit. Igen, az még édes volt, utána viszont... na, ez majd hamarosan jönni fog. Igyekszem pénteken hozni :) Xx ♥

      Törlés
  10. AZTA



    KURVA...

    ANYÁÁM!!!!!!!!!!!! HARRY OLYAN ÉDES BASZKI ÉS LOUIS ÉS AZ ANYJA EGY RIBANC AMI MOST NEM IS BAJ MERT LOU VISSZA MEGY HSRRYHEZ ÉS AHHHHHHHHHHHH ÉN MEGHALTAM

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, igen, egyetértek :D
      Csak azért volt jó, hogy Louis anyja így viselkedett, mert Lou visszament Harryhez, úgyhogy igen, ez a pozitívum :D Ó, lesznek még jobb részek is ;) Xx

      Törlés
  11. Szia Edina! <3
    Ó! Költözöl? Megyek segítek berendeztkedni.^^ :D
    Annyira imádtam a részt. *-* Harryyyyy <3
    Louis anyja megint hozta a jól megszokott segg szerepét, szóval gratu neki. Rühellem. Úgy, ahogy vagy.:))))))
    Bárhogy is számolom, szombatig van 4(!!!) ,azaz néééééééégy kicseszett nap van. Mi lesz velem addig? :s
    Annyira várom már!! :'3
    Vigyázz magadra Pest felé.<3
    Sok puszi!<3
    Brigi.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, drága :)
      Bizony, 31-étől pedig már hivatalosan is Pesten fogok lakni :) Arra lehet, szükségünk is lenne :D
      Örülök, hogy tetszett :)
      Igen, utálatos az a nő. Hála az égnek, hogy a való életben nem ilyen.
      Remélem, kibírod, nincs az olyan messze :)
      Úgy lesz, köszönöm :) ♥
      xoxo

      Törlés
  12. Ooooooooooo :D de jo dejooo ❤❤❤❤❤❤öleld csak
    Összeszorúlt a szívem azon hogy Lou elmenet ès ahogy az anyja viselkedett parancsnokoskodott ő akart dönteni Lou èlete fölött mindenben " ez az ő háza " pff :/ majom
    Ès mi az hogy az apja csak ugy vissza jött :/ OMG ès hogyhogy nemfogja zavarni hát ez .....
    Ooo Lou olyanjol döntöttèl Harry az èleted hová máshová kène menned ha nem a karjai közè ❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤
    Puszi : Meli ❄❄❄❄❄❄❄❄várom a kövit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó helyen van ő ott :)
      Elhiszem, éppen elég nehéz volt neki otthagyni Harryéket, erre még főnökösködött az anyja... Nem is csodálom, hogy eljött onnan Lou.
      Na, igen, az anyja lerendezte.
      Bizony, oda tartozik ő, nemsokára rá is fog jönni :)
      xoxo

      Törlés
  13. Éééééés igggeeeeen!!
    Végre a Lounak kezd megjönni az esze.
    Imádom,hogy az anyja egy ilyen bunkó...Tudod mi:DD (nem akarok káromkodni xdd)
    Mert végül is ha ezt nem csinálja akkor Lou nem megy vissza élete szerelméhez:DDDD
    Harry anyukájáról meg csak annyit,hogy magyon édes volt..mint eddig :))) Igen Anne,persze,hogy vissza jön a fiadhoz hisze tiszta szívből szereti és azt hiszem,hogy erre Lou is kezd rájönni:DD
    Juuuuj végree!! Most nagyon boldog vagyok!Megérte kivárni ezt a részt^^
    HEURÉKA!!!
    *Ölellek*<3333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony, ideje volt már :)
      Igen, tudom :D Még jó, hogy igaziból nem ilyen Jay.
      Igen, én is csak ezért örülök, hogy ezt csinálta :D
      Egyetértek, Anne nagyon édes, és igen, vissza is ment Harryhez, bár szerintem amikor megírte Anne-nek Lou, még ő sem gondolta, hogy ez tényleg megtörténik :D
      Örülök, hogy tetszett :)
      Ölellek én is! Xx ♥

      Törlés
  14. Te jo Isten...EZ MI??? imadtam, nagyon edes volt! Hianyzik a regi L-A-R-R-Y. S-T-Y-L-I-N-S-O-N
    WAAA
    Tunderkem, en lelekben meg afterlarrystylinsonhu orszagban repulok, bocsika
    WAAA
    Nem tudok mit mondani, ezen a blogon ez a legertelmetlenebb kommentem:D

    Koszonom, hogy ezt is leforditottad, sajnalom, hogy ez a komi olyan lett amilyen, de sajnos nagyon faradt vagyok. De ismet naaaaagyon orultem az ajandekodnak, draga aftertunder♥♥♥♥♡♡♡♥♥♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Káosz, mint mindig :D Visszakapod őket hamarosan :)
      Segíts nekik rendbe tenni a dolgaikat:D
      Ó, semmi probléma, ilyenek is kellenek :D

      Nagyon szívesen, én is fáradt voltam tegnap este, úgyhogy megértem. Én köszönöm, hogy olvassátok! :) Xx ♥♥

      Törlés