Chapter 139

Sziasztok! :)

Először is bocsánat a késésért, csak ma reggeltől van tárgyfelvétel, így tegnap este az órarendemet terveztem, aztán pedig teljesen kiment a fejemből, hogy hoznom kellett volna a részt. Remélem, elnézitek, kissé szét vagyok esve így a vizsgaidőszak közeledtével :'D A fejezetről pedig... hát szerintem tetszeni fog nektek, egy kis nyugalom van benne az előzőek káosza után. Kíváncsi vagyok a véleményetekre ;) A drukkolást a héten pedig köszönöm szépen, de még ne hagyjátok abba, jövőhét pénteken lesz egy gazdasági jog vizsgám :')

Kellemes olvasást! :) Xx

Chapter 139

 
Harry meg sem rezzen, miközben végighúzom a sebein a nedves törölközőt. Bemártom a törölközőt a vízzel teli mosdóba, megkísérelve felhígítani a vért a fehér anyagról. Felnéz rám, ahogy fölé állok. A fürdőkád szélén ül, én pedig a lábai között állok. Még egyszer feltartja a kezét.
- Szereznünk kell valamit, amit ráteszünk a nagyujjadra – mondom neki, miközben kicsavarom a törölközőt, hogy kipréseljem a felesleges vizet.
- Rendben lesz – feleli Harry.
- Nem, nézd, milyen mély. A bőr már így is tiszta heg, te meg folyamatosan csak felszakítod – szidom őt le. Nem mond semmit, csak az arcomat tanulmányozza. – Mi az? – kérdezem tőle. Levezetem a rózsaszín vizet, aztán várok rá, hogy válaszoljon.
- Semmi… – hazudja.
- Mondd el.
- Csak nem tudom elhinni, hogy elfogadod a szarságaimat – feleli.
- Én sem – mosolyodom el.
- Ez sok szarság, amit elfogadsz.
- Igen, az… – mondom, és figyelem, ahogy megjelenik a homlokráncolás az arcán. – Bár megéri – teszem hozzá, komolyan is gondolva.
Harry elmosolyodik, majd kezemet az arcához teszem, végighúzva a nagyujjam párnáját a gödröcskéjén.
- Persze hogy meg – nő meg a mosolya. – Le kell zuhanyoznom – szólal meg, aztán feláll. Leveszi a pólóját, mielőtt lehajol, hogy megnyissa a zuhanyzónál a vizet.
- Akkor a szobában leszek – mondom neki.
- Várj… miért? Zuhanyozz velem?
- Anyukád a másik szobában van – magyarázom csendesen.
- És… ez csak egy zuhany. Kérlek?
Nem tudom visszautasítani őt, tudja ezt. A vigyor az arcán, miközben legyőzötten felsóhajtok, bizonyítja ezt.
- Oké – felelem, majd hátat fordítok neki. Lecipzárazom a nadrágomat, ami a padlóra esik.
- Tetszik az az öltöny – mondja nekem, aztán leveszi a nadrágját és a bokszerét. Megpróbálok nem a meztelen testére bámulni, ahogy lecsúsztatom a bokszeremet. Amikor teljesen meztelen vagyok, Harry belép a zuhanyzóba, kinyújtva nekem a kezét. Szemei végigpásztázzák a testemet.
- Mi az? – próbálom meg eltakarni magamat a karjaimmal.
- Gyönyörűen nézel ki – feleli. Nem válaszolok neki, majd megfogom a szivacsot, és a bőrömhöz dörzsölöm. – Hadd csináljam én – veszi el tőlem, aztán befedi szappannal.
Harry letérdel, én pedig nem tehetek a libabőrről, ami megjelenik a bőrömön annak a látványára, ahogy előttem van a térdein. A szivacs felfelé halad a combomon, lassan körözve. Csak Harry tudja ilyen intimmé tenni a testem megmosását. Van egy közvetlen vonala a hormonjaimhoz. Közel teszi arcát a bőrömhöz, én pedig megpróbálok nem vonaglani, miközben ajkai megérintik a bal csípőmet. Egyik kezét a combom köré fonva tartja egy helyben tartva engem, ahogy ugyanazt megcsinálja a jobbal is.
- Add ide a zuhanyrózsát – mondja, kiszakítva engem perverz gondolataimból.
- Mi?
- Add ide, a zuhanyrózsát – ismétli meg.
Bólintok, aztán leemelem a fémet a kampóról, és neki adom. Harry csillogással a szemében néz fel rám, a víz lecsöpög az orráról, miközben elfordítja a zuhanyrózsát a kezében, egyenesen az alhasamra.
- Mit… mit csinálsz? – vinnyogom, ahogy lejjebb mozdítja a tárgyat. A meleg víz lüktet a bőrömnél, én pedig várakozva figyelek.
- Ez jó érzés? – kérdezi, miközben a víz a gyomrom alsóbb részére megy.
Bólintok.
- Ha úgy gondolod, hogy ez jó érzés most, nézzük meg, milyen érzés, ha lejjebb mozdítjuk, csak egy kicsit – mondja csábítóan. A testemben lévő összes sejt felébredt, a bőröm alatt táncolva, miközben Harry incselkedve kínoz engem. Megugrom, ahogy a víz hozzám ér, mire Harry elvigyorodik. – Ez milyen érzés, bébi? Lejjebb kellene egy kicsit mozdítanom… vagy talán feljebb? – kötekedik.
Olyan jó érzés a víz, sokkal jobb, mint azt valaha feltételeztem volna. Ujjaim Harry hajába fonódnak, és a fogaim közé veszem az alsó ajkamat, hogy elfojtsam a nyögéseimet. Az anyja a másik szobában van, de nem tudom rávenni magamat, hogy megállítsam Harryt, ez túl jó érzés.
- Louis… – puhatolódzik Harry válaszért.
- Ugyanaz… maradj ott – lihegem, mire felkuncog, közelebb nyomva hozzám a vizet, hogy több nyomást adjon.
Amikor megérzem Harry puha nyelvét átfutni rajtam éppen a víz alatt, majdnem elveszítem az egyensúlyomat. Ez túl sok, ahogy a nyelve a lüktető vízzel együtt dolgozik, és remegnek a térdeim.
- Harry… nem bírom… – nem vagyok biztos benne, mit próbálok meg mondani, de nem tudom befejezni a mondatomat. Nyelve gyorsabban mozog körbe a farkam végén, én pedig meghúzom a haját, erősen. A lábaim elkezdenek remegni, majd Harry a kád padlójára ejti a zuhanyrózsát, így mindkét kezét használhatja, hogy megtartson. Az egész farkamat a szájába veszi. – Baszki – káromkodok csendesen, hálásan a zuhany zajáért, ami elnyomja a nyögéseimet. Érzem őt nekem mosolyogni, mielőtt tovább folytatja, hogy átküldjön a határon. Szemeim összecsukódnak, miközben darabokra hullok gyakorlott szájától. Másodpercekkel később feláll, és derekam köré fonja karjait, hogy megtámassza a testemet, amíg nem vagyok képes visszatérni eufórikus állapotomból.
Fejem a mellkasánál pihen, és megborzongok. Visszalépek, aztán lehajolok, felvéve a zuhanyrózsát a padlóról, hogy visszategyem oda, ahová tartozik. Nem akarok belegondolni abba, hogyan tanulta meg, milyen élvezetes lehet ennek a használata.
- Szerintem most már tiszta vagy – mosolyodik el, megnyalva az ajkait.
- Én is azt mondanám – lehelem, majd megfogom a sampont.
Amint mindketten tiszták vagyunk és készek, hogy kimenjünk, végighúzom az ujjaimat a hasizmán, átrajzolva a koponya mintát. A kezem lejjebb kúszik, de Harry ujjai megfogják a csuklómat, hogy megállítsanak.
- Anya csak a másik szobában van. Legyen egy kis önuralmad – ugrat, mire megütöm a karját, mielőtt kiszállok a zuhanyzóból és megfogom a törölközőt. – Tudom, hogy nekem nehéz ellenállni, de gyakorolnod kell egy kis önuralmat, Lou – suttogja egy nagy, hülye vigyorral.
- Mondja ezt az, aki az előbb… – pirulok el, képtelenül arra, hogy befejezzem a mondatot.
- Tetszett, nem? – húzza fel a szemöldökét, mire a szememet forgatom.
- Menj, hozd be a ruháimat a szobából – mondom neki főnökösködő hangon.
- Igenis, uram – tekeri a törölközőt a dereka köré, aztán eltűnik a párás fürdőből. Végighúzom a kezemet a tükrön, miután megszárítom ázott hajamat egy törölközővel.
A mai nap egy mozgalmas és nagyon stresszes karácsony volt. Ma este később felhívom Liamet, miután beszéltem Harryvel arról, amit mondott, hogy visszaköltözik Angliába az egyetem után. Ezt még soha nem említette nekem, és majdnem elfelejtettem ezt ebben a nagy káoszban.
- Tessék – adja át nekem a halom ruhát, majd egyedül hagy a fürdőszobában, hogy felöltözzek.
Le vagyok nyűgözve, hogy egy szűk bokszeralsónadrágot találok a melegítő és az egyik tiszta, fekete pólója között. Nem vehetem fel azt, amit ma volt rajta, mert tönkretette a vér. Amint felöltözöm, követem Harry és Anne hangját a konyhába.
- Nem fogok bocsánatot kérni, hagyj békén – feleli Harry.
- Rendben, abbahagyom. Csak azért, mert elmegyek holnap, és a karácsony már így is tönkrement – mondja Anne a fiának.
A korábbi fejfájásom visszatér, majd töltök magamnak egy pohár vizet, remélve, hogy egyikőjük sem fogja tudomásul venni a jelenlétemet a szobában.
- Éhes vagy? – kérdezi tőlem Harry.
- Nem igazán – iszom meg az egész pohár vizet, aztán újratöltöm.
- Mikor indul a géped holnap? – fordul Harry az anyjához.
- Reggel hétkor.
- Akkor ötkor kell elindulnunk innen – nyög fel.
- A következő karácsonykor ti jöttök Angliába, nincs kifogás – dörzsöli meg a halántékát Anne, majd elmosolyodik.
A Harryvel való karácsony gondolata egy év múlva megremegteti a gyomromat. Első alkalommal, mióta találkoztam vele, látok vele egy jövőt. Nem feltétlenül adoptálni gyerekeket és összeházasodni, de most az egyszer érzek elég biztonságot a felém való érzéseivel kapcsolatban, hogy képes legyek egy évet előrenézni a jövőnkbe.
- Felhívom Robint, aztán azt akarom, hogy legyen egy szép esténk, már ami maradt belőle – feleli Anne, majd elveszi a telefonját a kisasztalról.
- Kiabálj, amikor befejezted – mondja neki Harry, és megfogja a kezemet, hogy a hálószobába vezessen. Feltételezem, nem akarja hallani az anyja beszélgetését a párjával, függetlenül attól, milyen boldognak nézett ki, amikor megtudta, hogy Anne találkozgat valakivel.
Harry becsukja a hálószobaajtót, aztán az ágy szélére ül, miközben én megfogom a piszkos ruháit és a szennyestartóba teszem.
Tudom, hogy elég stresszes volt a mai nap, de beszélnem kell vele a terveiről a lediplomázás után. Ha nem teszem meg most, valószínűleg el fogom veszíteni a bátorságomat, vagy eltérít egy másik katasztrófa.