2016. január 12., kedd

Chapter 145

Sziasztok! :)
Itt is van a fejezet, ahogy ígértem. És... szavakat sem találok rá, így közvetlenül az átolvasása után. Huh. Amint elolvassátok, rájöttök, miért mondom ezt :D Balhé van benne bőven, de imádni fogjátok a végét, ennyit elárulhatok ;) Az elmúlt hetekben/hónapokban több új olvasó is csatlakozott hozzánk, őket köszöntöm köreinkben! ♥ A következő pedig szokás szerint érkezik pénteken. Nem húzom tovább az időt, cuppanjatok rá a részre :D
Kellemes olvasást! :) Xx



Chapter 145

Harry szemszöge
- Komolyan? – kiáltom, kezeim a levegőbe repülnek kissé drámaian.
Louis szája kinyílik, de szavak nem jönnek ki rajta, ahogy kibaszott Trevorra néz, aztán vissza rám. Az Isten verje meg, Louis. Düh fut végig rajtam, és elkezdem elképzelni a többféle módot, ahogy a szart is ki fogom verni Trevorból.
- Megyek, beszélek Christiannal – szólal meg nyugodtan Trevor, mielőtt elsétál.
Ökölbe szorítom az ujját, mire kitágulnak a szemei. Louis-ra néz, mintha azt várná tőle, hogy megmentse. Semmi esély, fasz.
- Harry, kérlek – nyafogja Louis. A szín már elkezdett kifutni Trevor arcából, miközben szorítok fogásomon a drága öltönyén. – Kérlek, Harry, ne itt – könyörög Louis.
Kétségbeesetten figyelmen kívül akarom hagyni Louis-t és a gipszkartonhoz vágni kibaszott Trevor fejét, de a Louis arcán lévő kifejezés megállít. Elengedem Trevort, ő pedig ellép, miután megigazítja az ujját.
- Húzz a picsába innen – mondom, miközben végigsiet a folyosón.
- Harry…
- Komolyan, Louis? Kurvára viccelned kell velem – felelem.
Amikor Kimberlyre nézek, védekezőn felemeli a kezeit, mielőtt elvesz egy mappát az asztaláról és egyedül hagy minket. Jó ötlet. Louis haragos pillantást vet a barátjára, én pedig majdnem felnevetek.
- Csak ebédeltünk, Harry, ez minden – védi meg magát Louis, aztán az irodája felé sétál.
Követem őt a folyosón, majd becsukom az ajtót az irodájához bezárva azt, amint mindketten bent vagyunk.
- Ebéd, ennyi? Melyik részét nem érted annak, hogy maradj távol tőle? – mondom azonnal.
- Ne beszélj velem úgy, mintha gyerek lennék.
- Akkor ne viselkedj úgy.
- Hogy viselkedek úgy, mint egy gyerek? Elmentem ebédelni egy munkatársammal – teszi kezeit a csípőjére frusztrációjában.
- Egy munkatárssal, akivel kapcsolatban megmondtam, hogy ne legyél a közelében – emelem fel a hangomat.
- Csendben kell lenned. Ez a munkahelyem.
- Gyakornoki állás – javítom őt ki.
- Mi?
- Nem valódi dolgozó vagy, csak egy gyakornok – emlékeztetem őt durván.
- Szóval akkor visszatértünk ehhez? – hatalmasodik el a szomorúság vonásain.
- Visszatértünk mihez? Ahhoz, hogy emlékeztetlek, hogy túl sokat képzelsz?
- Komolyan? – provokál.
Összeszorítom az állkapcsomat és a makacs… barátomra bámulok. Tudom, hogy annak a határán vagyok, hogy túl goromba legyek, és próbálom nem átlépni a határt, de annyira kibaszottul dühös vagyok.
- Miért vagy egyáltalán itt? – kérdezi tőlem, majd leül a székébe az asztala mögött.
- Eljöttem, hogy elvigyelek ebédelni, hogy ne kelljen kimenned a hóban, de úgy tűnik, pont jól elvoltál nélkülem – morgom.
- Ez nem olyan nagy dolog, elmentünk enni és rögtön visszajöttünk. Le kell nyugodnod a féltékenységgel.
- Féltékenység? Szerinted ez az? – kötekedek.
- Mi más lehetne?
- Ez nem féltékenység – felelem ismét. Persze hogy féltékenység. És félelem, de ezt nem vallom be.
- De az – szűri ki Louis a fogai között.
- A fene egye meg, nem, nem az! Ez rólad szól… hogy időt töltesz vele, miután direkt megmondtam neked, hogy nem akarlak a közelében tudni téged.
- Hányszor kell még elmondanom, hogy ne irányíts engem így? Semmi rosszat nem tettem, nem mintha bármi is történt volna.
- Persze – forgatom a szememet.
- Elég biztos vagyok benne, hogy értette a célzást, miután megpróbált… – áll meg mondat közben, majd kezeivel eltakarja a száját. Kiugrik a szívem a helyéről. Mi a faszt próbált meg?
- Mit… próbált… meg? – mondom lassan, hangsúlyom látható borzongást küld végig a gerincén.
- Semmit – hazudja. Látásom elmosódik, és minden, amit látok, az piros.

Louis szemszöge
Megrázom a fejemet és kényelmetlenül mocorgok a székemen. Tudom, hogy ezúttal nincs igazam. Őszinteséget követeltem Harrytől, én pedig nem meséltem neki a randimról és a megkísérelt csókról Trevorral az összes vallomás ellenére, amiket Harry tett nekem. Nem tetszik ez az érzés, hogy tévedek, és Harrynek igaza van, többnyire legalábbis. Nem akarom, hogy azt gondolja, irányíthat engem, de el kellett volna mondanom neki a randimat Trevorral, amikor az megtörtént. Olyan kemény voltam vele, amiért hazudott, amikor én is ugyanazt a dolgot tettem.
- Louis, Isten engem úgy segéljen, ha nem mondod el nekem most, elhagyom ezt az irodát és megkeresem őt, hadd biztosítsalak róla, hogy ő el fogja mondani – fenyegetőzik. Annak a képe, hogy Harry a földhöz szorítja Trevort, miközben újra meg újra megüti őt, lejátszódik a fejemben, ahogy Harry az ajtóhoz indul.
- Oké! Oké! Csak gyere ide – pánikolok, aztán felállok a székemből.
Harry keze elengedi a kilincset, majd rám néz válaszra várva. Fontolóra veszem, hogy megint hazudok, de tudom, hogy az csak rosszabbá fogja tenni a dolgokat.

Harry szemszöge
 - Most – sziszegem.
- Lehet, hogy elmentem vele vacsorázni – vinnyogja. Mi?
- Lehet? Ez meg mi a faszt jelent egyáltalán?
- Elmentem… oké, elmentem vacsorázni vele Seattle-ben – rémültnek néz ki.
Annak is kellene lennie, a francba is, nem, nem kellene. Nem akarom, hogy féljen tőlem. Leküzdöm az ösztönt, hogy a falba verjem az öklömet.
- Miért? – lehelem.
Az összes dolog közül, amire számítottam, hogy mondani fog, ez nem futott át az agyamon. Azt vártam, hogy azt mondja, kibaszott Trevor megpróbálta rákényszeríteni magát, megpróbálta elhívni őt, megpróbálta megcsókolni őt. Fogalmam sem volt, hogy amit Louis elárul, az olyan valami lesz, amit ő tett meg, önként Trevorral.
- Elhívott vacsorázni, én pedig csak olyan mérges voltam rád – feleli, alsó ajka remeg.
- Milyen volt? – járkálok oda-vissza a kis irodában a hajamat húzva, mint egy pszichopata, de ez jobb opciónak tűnik, minthogy mindent összetörjek ebben a teremben.
- Mi?
- Milyen volt, Louis? Jól érezted magad? – morgom.
Meg vagyok lepve, hogy… zaklatottabb vagyok, mint mérgesebb. Zaklatott, mert Trevorhoz futott, amikor nem akart engem, zaklatott, mert Trevor minden neki, ami én soha nem lehetek. Több közös van bennük, Trevor jól kijönne Louis anyjával, ő nem bántaná meg Louis-t úgy, ahogy én tettem, olyan életet adhatna neki, amire szüksége van, és amit megérdemel.
- Harry…
- Mondd el.
- Nem éreztem jól magam – feleli. Tudom, hogy hazudik.
- Részleteket akarok.
- Harry…
- Kurvára ne Harryzz nekem! Mondj el mindent most! – kiáltom. Louis összerándul, de kiáll magáért egy lépés távolságra.
- Nem.
- Ez ironikus, nem, hogy az igazad várod tőlem, te meg úgy viselkedsz, mintha egy tökéletes kibaszott angyal lennél, amikor éppen olyan rossz vagy, mint én – köpöm a szavakat.
- Randizni valakivel, miközben nem is voltunk együtt, semmiség ahhoz képest, amit te csináltál! – kiabálja vissza. Arca dühtől piros, én pedig át akarok dobni valamit a termen keresztül.
- Mondd el a részleteket most, vagy elmegyek – fenyegetőzöm, nem komolyan gondolva a szavakat. Egy dolog, amit nem tudnék megtenni az az, hogy elhagyom őt.
- Rendben! A részleteket akarod? Elmentünk vacsorázni és jól éreztem magam.
- Aztán… – ráncolom a homlokomat.
Már eldöntöttem, hogy meg fogom keresni Trevort, miután elhagyom ezt az irodát, és ráveszem, hogy könyörögjön nekem, hogy ne törjem be az orrát.
- Aztán semmi… megpróbált megcsókolni, de megmondtam neki, hogy nem vagyok kész, ő pedig elfogadta. Ennyi, semmi más – feleli.
- Hozzád ért? – kiabálom.
- Nem, illetve a kezei a derekamon voltak, de semmi mást nem csinált.
Megpróbálta megcsókolni őt. Kibaszott Trevor kezei az én Louis-mon voltak, és megpróbálta megcsókolni őt.
- Én nem akarom őt, Harry, csak téged akarlak. Miért nem látod ezt? – kérdezi, szemei elhomályosodnak, és kis öklei összeszorulnak az oldalainál.
- Talán azért, mert elmentél randizni egy másik kibaszott sráccal – csattanok fel.
- Te is elmentél valakivel! Szó szerint pontosan ugyanazt a dolgot tetted.
- Nem, én elmentem valakivel, aki úgy nézett ki, mint te. Te pontosan az ellentétemmel randiztál.
- Ez az, amiről ez az egész szól, nem? Ez nem Trevorról szól, hanem arról, hogy paranoiás vagy, hogy valaki olyat fogok akarni, mint ő… mint én magam – jön rá mérgesen.
- Nem, nem erről szól!
- De igen! És hagyd abba a kiabálást, más emberek is vannak itt! – kiáltja sokkal hangosabban, mint én.
- Miért nem csókoltad őt meg?
- Mert nem akartam. Egész idő alatt rád gondoltam – feleli.
- Persze.
- Igen, minden alkalommal, amikor mondott valamit, arra gondoltam, hogy te hogyan mondanád, mit csinálnál – szavai lenyugtatnak kissé, de még mindig dühös vagyok. – Gyere ide – nyújtja ki nekem a kezét, hogy menjek hozzá.
- Nem – mondom nyers hangon.
- Kérlek? – könyörög, mire a szememet forgatom önuralmam hiányán, miközben hozzásétálok. Louis az asztalának dől, majd odahúz, hogy elé álljak. – Csak téged akarlak, Harry, szeretlek, és nem akarok senki mással lenni, csak veled – olyan intenzitással bámul rám, hogy elnézek.
- El kellett volna mondanod nekem – próbálok meg a haragomba kapaszkodni, de érzem azt lassan elhalványulni.
- Tudom, sajnálom. Megbocsátasz? – gyakorlatilag biggyeszti az ajkát.
A fenébe is, Louis jó.
- Még mindig mérges vagyok rád, és még mindig szétverem Trevor seggét.
- Kérlek, ne. Vele kell dolgoznom, és ő ártalmatlan. Tényleg. Ezen kívül, márciusban Seattle-be költözik. – mondja, mire jég tölti meg az ereimet.
- Igen? – próbálok meg semleges maradni. Persze hogy kibaszott Trevor Seattle-be költözik, a helyre, ahová Louis akar költözni. A helyre, ahová én nem, és soha nem is fogok. Kíváncsi vagyok, hogy Louis gondolt-e már arra, hogy vele menjen? Nem, nem gondolna. Ugye? Baszki, nem tudom.
- Igen, szóval nem lesz a közelben. Kérlek, csak hagyd őt békén – szorítja meg kezeivel az enyéimet, én pedig lenézek rá.
- Rendben, baszki, rendben. Nem fogok hozzáérni – sóhajtok fel. Nem tudom elhinni, hogy az előbb beleegyeztem abba, hogy hadd ússza meg azt, hogy megpróbálta megcsókolni Louis-t.
- Köszönöm, annyira szeretlek – mondja nekem Louis, kék szemei az enyémekbe bámulnak.
- Még mindig mérges vagyok rád, amiért eltitkoltad ezt előlem, és amiért nem hallgattál rám.
- Tudom… – nyalja meg az alsó ajkát. – Hadd tegyem jóvá? – kérdezi remegő hangon. Mi? – Meg akarom mutatni neked, hogy csak téged szeretlek – arca mély bíbor színű lesz, majd kezei az övemhez vándorolnak, miközben lábujjhegyre áll, hogy megcsókoljon.
Össze vagyok zavarodva, mérges vagyok, és hihetetlenül fel vagyok izgulva, ahogy végighúzza nyelvét az alsó ajkamon. Azonnal felnyögök, aztán felemelem őt az asztalra. Remegő kezei megint ügyetlenkednek az övemmel, ezúttal elmozdítva azt. Elkezdem őt markolászni a nadrágján keresztül.
- Sajnálom, babe – leheli a nyakamnak, derekam köré fonva a lábait. Felnyögök azon, ahogy a szavak telt ajkairól hangoznak, és imádom váratlan dominanciáját, ahogy átveszi az irányítást, lehúzva a farmeromat a lábaimon. Felszisszenek, majd elmosolyodom, miközben ő pumpál lassan, túl lassan.
- Ne ugrass – nyögök fel, mire Louis gyorsabban dolgozik a kezeivel, ahogy megszívja a bőrt a nyakamon.
Ha ez az ő módja annak, hogy jóvátegye ezt az egészet, örömmel fogadom, ha többször csesz el valamit. Mindaddig, amíg abba nem tartozik bele Louis és egy másik srác.
- Meg akarlak dugni – húzom hátra a fejét a hajánál fogva, hogy rám nézzen. A fejével nemet ráz, aztán egy szégyenlős mosoly jelenik meg az ajkain. – De.
- Nem lehet – néz az ajtó felé.
- Már megtettük ezelőtt, most pedig ne gondolkozz ezen, hanem hajolj rá az asztalra – utasítom, mire szemei elkerekednek. Annak ellenére, hogy szégyenlősen viselkedik, pupillái teljesen kitágultak, tudatva velem, mennyire nagyon akarja ezt ő is.
Kezei rajtam maradnak, lassan mozogva, aztán széjjelebb tárom a lábait, elhárítva az akadályt, mielőtt elmozdítom a kezét és felteszem az óvszert.
Louis lemászik, majd ráhajol az asztalra, lehúzva a nadrágját és a bokszerét, hogy felfedje gyönyörű seggét. Baszki, ez a legdögösebb dolog, amit egész életemben láttam, a körülmények ellenére.

Louis szemszöge
Megpróbálom elrejteni, mennyire zavarban vagyok, miközben Harry belém csúszik. Kissé mocskosnak érzem magam, amiért ismét ezt csinálom, de már sok dolgot tettem, amit ezelőtt meg sem fontoltam, amikor Harryről van szó. Azt vártam tőle, hogy rám kiabál, megpróbálja megölni Trevort és akár még szakít is velem, mégis valahogy az asztalomra hajolva kötöttem ki. Nem panaszkodom.
Egyik keze a csípőmön van, miközben a másik megmarkolja a hajamat, kíméletlenül belém csapódik, én pedig eltakarom a számat, hogy elfojtsam a nyögéseimet és a megkísérelt kiáltásaimat. Tudom, hogy ennek gyorsan vége lesz, meg tudom mondani a könyörtelen csapódásaiból. A fejem elkezd úszni, izmaim megfeszülnek, majd darabokra hullok, a kezembe harapva, hogy csendben maradjak.
- Ne… menj… újra… a… közelébe – követeli halkan, mégis szigorúan, miközben mozdulatai hanyaggá válnak, aztán megnyugszik mögöttem.
- Oké – lehelem, nem teljesen őszintén, de túl kimerülten, hogy vitatkozzak.
Harry egy csókot nyom a hátamra, a pólómon keresztül, majd felállok és felhúzom a nadrágomat.
- Kész vagy? – kérdezi.
- Mire? – felelem, légzésem egyenetlen.
- Hogy hazamenj.
- Nem mehetek haza. Csak két óra van – mutatok a falon lévő órára.
- Nem lesz gond, majd beszélek a főnököddel, ha szükséges – vigyorogja. Én a szememet forgatom, de örülök, hogy úgy tűnik, egy kissé jobb hangulatban van. – Hívd fel az irodáját kifelé menet – utasítja Harry, aztán elveszi a pénztárcámat az asztalomról.

14 megjegyzés:

  1. Wow *-* harry miert nem vallja be hogy feltekeny?? :( pedig az :c

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát neki ez nem olyan egyszerű, pedig úgy könnyebb lenne egy kicsit :')
      Xx

      Törlés
  2. Uram isten!! Jajj istenem Harry de aranyos amikor feltekeny (mert feltekeny)..:) Louis pedig milyen szenvedelyes..imadom siess a kovivel..Kivancsi vagyok mit csinalnak otthon kettesben..:D *perverz fej* :D Imadom❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony, csak hát ezt nem fogja bevallani egyhamar :')Jaj, szeretjük a szenvedélyes Louis-t :3 Pénteken hozom, és ki fog derülni, csak ennyit mondhatok ;) Örülök, hogy tetszett :) Xx ♥

      Törlés
  3. Szia drága!
    A legvége aranyos volt, de az elejerol annyit, hogy KOMOLYAN HARRY? Értem en, hogy attól fel, hogy Lou elfogja hagyni valakiert, de ez már annyira ÁÁÁ.
    Sajnálom hogy nem írok többet, de nincs sok időm.
    Csodás lett, nagyon várom a kovit.
    xoxo,Roni♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, szia! :)
      Bizony, az elején meg drama time volt nagyon. Hol az egyik féltékeny, hol a másik, és egyik sem hajlandó bevallani...
      Semmi probléma, én elhiszem :)
      Örülök, hogy tetszett, pénteken hozom :)
      xoxo

      Törlés
  4. Te szentséges egek!! OMG!! OMG! OMG!! Úriiisteeeen! Én meghaltam, kikészültem! feknegnsknvklensflsk Imádom, egyszerűen megőrülök, a mérges, féltékeny Harryért! Ah, hát én nem találom most a szavakat! Annyira akartam! Mondtam folyton magamban, hogy kapd el Harry és dugd meg az asztalon és megtette!!!!!!!
    "- Meg akarlak dugni – húzom hátra a fejét a hajánál fogva, hogy rám nézzen. A fejével nemet ráz, aztán egy szégyenlős mosoly jelenik meg az ajkain. – De.
    - Nem lehet – néz az ajtó felé.
    - Már megtettük ezelőtt, most pedig ne gondolkozz ezen, hanem hajolj rá az asztalra – utasítom, mire szemei elkerekednek. Annak ellenére, hogy szégyenlősen viselkedik, pupillái teljesen kitágultak, tudatva velem, mennyire nagyon akarja ezt ő is." ezt most miért?? omg!! látom az egészet, és én hát én... menten meghalok saknfsjngepkvsdvs
    Harry aww, olyan kis édes, mikor féltékeny, de nem vallaná ám be, dehogy is :DD
    Menjenek haazaaa!!!! juhuuu <3 :p :D még egy menet jöhetne, vagy több is :D jó, befejeztem XD
    Imááááááádtam, és egész nap erre vártam!! folyton lestem h mikor lesz új rész, és amint lett, eldobta mindent a kezemből és olvastam :D
    Puszii <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy ennyire tetszett :D Hát figyelj, minden kívánságod így váljon valóra az életben :D
      Jaj, az egyik kedvenc részemet emelted ki :3
      Á, Harry sosem vallaná be, pedig nagyon cuki ilyenkor :D
      Hát, hogy mi lesz, az pénteken kiderül, nem árulhatom el ;)
      Örülök, hogy tetszett, és ez ismerős érzés, én is sokszor reagáltam így az angol változatánál :D
      xoxo ♥

      Törlés
  5. Szia
    Imádtam, mostanság mindenhova ezt írom nem tudom miért nem találom a szavakat :(.
    De azt tudom hogy nagyon jó #.#

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      Ugyan, semmi probléma, majd megjön az ihlet, akkor írsz többet :)
      Örülök, hogy tetszett :) Xx

      Törlés
  6. Hello :)
    Sikerült a félévi vizsgám, de nem tudtam írni tegnap mert éjfélkor érkeztem meg szóval csak most jutott időm elolvasni:)
    Szóóval
    Nekem még a veszekedős rész is tetszett, azt hittem sokkal durvább lesz, de most kicsit nyugodt vagyok. Na de ez az utolsó incides:DDD
    Na, igen. Tehát, nagyon jó volt. Legyen máár péntek:D

    Ölelem a legjobb fordítót
    xxx
    Heni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      Jaj, gratulálok, ügyes vagy! A lényeg, hogy végül írtál :)
      Igen, hála az égnek ez most annyira nem volt durva, de hidd el, lesz majd olyan is...
      Örülök, hogy tetszett, és holnap már hozom is :D

      Én is ölellek!
      xoxo

      Törlés
  7. http://lotsoflovefromthehell.blogspot.hu/?m=1

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeretnéd esetleg, hogy kitegyem a blogodat a cserék közé, vagy... ? :) Xx

      Törlés