2016. április 22., péntek

Chapter 162

Sziasztok! :)
Remélem, nektek jobb hetetek volt, én inkább nem nyilatkoznék róla, meg a matek dogámról sem :'D Térjünk rá inkább a fejezetre. Szokás szerint kíváncsi vagyok, mi lesz a véleményetek, és most már lassacskán vége lesz a nyugalmas részeknek... sajnos vagy nem sajnos. Más mondanivalóm szerintem most nincs, úgyhogy...
Kellemes olvasást! :) Xx



Chapter 162
 
Harry szemszöge
- Szereted a csirkét? – kérdezi Louis Smith-től, aki bólint.
- Finom – mondom Louis-nak, hogy enyhítsem azt a csapást, hogy a gyerek még mindig nem akar beszélni hozzá. Louis megajándékoz egy hálás mosollyal, de nem találkozik a tekintetemmel.
Az étkezés további része csendben telik.
Amíg Louis feltakarítja a konyhát, visszaindulok a nappaliba, hallom a kis lépéseket, amik követnek engem.
- Segíthetek? – kérdezem Smith-től, majd lehuppanok a kanapéra.
- Nem – von vállat, figyelmét a tévé felé fordítva.
- Akkor oké… – szó szerint semmi sincs ma este a tévében.
- Apa meg fog halni? – kérdezi a mellettem lévő kis hang.
- Mi?
- Apa, halott lesz? – kérdezi Smith.
- Nem, csak ételmérgezést kapott vagy valami.
- Anya beteg volt, és meghalt – feleli, amitől majdnem megfulladok a saját lélegzetemben.
- Ööö… igen. Az más volt.
Szegény gyerek.
- Miért?
Krisztus, olyan sok kérdést tesz fel. Szólni akarok Lou-nak, de valami a Smith arcán lévő aggódó kifejezéssel kapcsolatban megállít. Nem is fog beszélni Louis-hoz, szóval nem hiszem, hogy akarná, hogy behívjam őt.
- Apukád csak egy kicsit beteg… és anyukád nagyon beteg volt. Apukád rendben lesz.
- Hazudsz? – a korához képest nagyon éretten beszél, nagyjából úgy, ahogy én mindig is beszéltem. Feltételezem, ez történik, amikor kényszerítenek, hogy túl gyorsan nőj fel.
- Nem, elmondanám neked, ha meghalna apukád – felelem, és komolyan is gondolom.
- Igen? – csillogó szemei ragyognak, és meg vagyok rémülve attól, hogy talán sírni fog. Kibaszottul fogalmam sincs, hogy mit csinálnék most, ha sírna. Futni. A másik szobába futnék, és elrejtőznék Louis mögött.
- Igen. Most pedig beszéljünk valamiről, ami egy kicsivel kevésbé morbid.
- Mi az, hogy morbid?
- Valami, ami eltorzult és elbaszott – magyarázom.
- Csúnya szó – szid le engem.
- Az nem baj, ha én mondom ki, mert én felnőtt vagyok.
- Akkor is csúnya szó.
- Korábban kimondtál kettőt, beárulhatlak apukádnak – fenyegetőzöm.
- Én beárullak a bájos fiúdnak – szól vissza, és nem tehetek róla, de felnevetek.
- Oké, te nyertél – adom be a derekamat.
- Smith, be akarsz ide jönni velem? – kukkant be Louis a sarokról még egyszer, hogy megkérdezze tőle.
- Maradhatok Harryvel? – néz rám.
- Én nem… – kezdi el Louis, de félbeszakítom őt.
- Rendben – sóhajtok fel, majd odaadom a gyereknek a távirányítót.

Louis szemszöge
Figyelem, ahogy Smith elhelyezkedik a kanapén, kissé közelebb csúszva Harryhez. Harry óvatosan ránéz, de nem állítja őt meg vagy mond bármit közvetlen közelségéről. Ironikus, hogy úgy tűnik, Smith kedveli Harryt, amikor Harry egyértelműen utálja a gyerekeket, Smith lehet, vagy nem lehet beleszámítani ebbe.
„Soha.” Mondta neki Harry.
Soha. Soha nem tervezi, hogy velem lesz a jövőben. Tudtam ezt, de akkor is fáj ezt hallani, ahogy kimondja, főleg a hideg és magabiztos módon, ahogy mondta. Puhíthatta volna a csapást, akár egy kicsit is. Nem akarok most házas lenni nyilvánvalóan, még évekig nem, de a gondolat, hogy ez nem egy lehetőség, fáj, nagyon. Azt mondja, hogy velem akar lenni örökre, de nem akar házas lenni? Csak „barát és barát”-nak kellene lennünk örökre? Rendben vagyok azzal, hogy soha ne legyen gyerekünk? Szeretni fog eléggé ahhoz, hogy ezt mind jóvátegye, a jövő ellenére, amit mindig is elterveztem magamnak?
Őszintén nem tudom, a fejem pedig lüktet attól, hogy erre gondolok. Nem akarok a jövőre gondolni most, csak tizenkilenc éves vagyok. Nem akarok gyereket vagy bárkinek is a férje lenni még, de ez valami, amit mindig is akartam, és nagy valószínűséggel mindig is akarni fogok. Csak nem szabad erre gondolnom, egyelőre legalábbis. Már olyan jól kijöttünk egymással, és nem akarom tönkretenni ezt.
Miután a konyha tiszta és a mosogatógép tele van, megnézem Harryt és Smith-t még egyszer, mielőtt a hálószobába megyek, hogy összekészítsem a dolgaimat holnapra. Alig várom, hogy visszamenjen a Vance-hoz, de az óráim is jók voltak az iskolában tegnap. Kíváncsi vagyok, milyen testnevelésórát fog választani nekünk Harry? Remélem, semmi túl megalázót. Tényleg élveztem a jógát, de tudom, hogy ő szerencsétlen volt.
Megcsörren a telefonom, miközben kiteszek egy fekete skinny jeans-t holnapra. Kimberly az.
- Szia, minden rendben? – kérdezem, miután felveszem.
- Igen, minden rendben. Adnak néhány antibiotikumot Christiannak, aztán hamarosan haza kellene küldeniük minket. Lehet, hogy későn lesz, remélem, nem gond – feleli.
- Persze hogy nem, csak nyugodtan.
- Hogy van Smith?
- Jól, valójában Harryvel lóg – mondom neki, még én magam sem hiszem el.
- Tényleg? Harryvel? – nevet fel.
- Igen, nekem mondod – forgatom a szememet, majd visszaindulok a nappaliba.
- Nos, ez furcsa, de ez legalább felkészíti őt arra, amikor kis Harryk fognak szaladgálni a házban – ugrat. Szavai rántanak egyet a szívemen, és megharapom az ajkamat.
- Igen… azt hiszem – témát akarok váltani, mielőtt a torkomban lévő csomó még nagyobb lesz.
- Nos, remélhetőleg nemsokára kész leszünk. Smith lefekvési ideje tíz óra, de mivel már tíz van, csak hadd maradjon addig fenn, amíg ti akarjátok. Köszönöm még egyszer – mondja Kimberly, aztán leteszi a telefont.
Teszek egy gyors megállót a konyhában, hogy csomagoljak egy kis ebédet holnapra, csak elviszem a maradékot ma estéről.
- Miért? – hallom, ahogy Smith kérdezi Harrytől.
- Mert csapdába estek a szigeten.
- Miért?
- Lezuhant a repülőjük.
- Hogyhogy nem halottak?
- Ez egy műsor.
- Egy hülye műsor – feleli Smith, mire Harry felnevet.
- Igen, azt hiszem, igazad van – rázza meg a fejét Harry szórakozottan, Smith pedig felkuncog.
Bizonyos módon hasonlóan néznek ki, a gödröcskék, a szemük árnyalata és a mosolyuk. Elképzelem, hogy a szőke hajat és a szemárnyalatot kivéve Harry nagyon hasonlított Smith-re, amikor fiatalabb volt.
- Nem gond, ha megyek lefeküdni, vagy akarod, hogy vigyázzak rá? – kérdezem Harrytől.
- Uhm… ez okés. Amúgy is csak értelmetlen műsorokat nézünk – feleli.
- Rendben, jó éjt, Smith. Találkozunk pár órán belül, amikor jön Kim, hogy elvigyen – mondom neki. Átnéz Harryre, aztán vissza rám, és elmosolyodik.
- Éjt – suttogja.
Megfordulok, hogy visszamenjek a szobába, de Harry ujjai megállítanak, a karom köré fonódva.
- Hé, nekem nem kívánsz jó éjszakát? – biggyeszti az ajkát.
- Ó… igen. Bocs – ölelem őt meg, majd megcsókolom az arcát. – Jó éjt – felelem, ő pedig újra megölel.
- Biztos vagy benne, hogy jól vagy? – kérdezi, hátratolva a vállamat, hogy rám tudjon nézni.
- Igen, csak nagyon fáradt vagyok, és ő amúgy is veled akar lógni – mosolyodom el gyengén.
- Szeretlek – mondja nekem, aztán megcsókolja a homlokomat.
- Szeretlek – válaszolom, majd a hálószobába sietek, és becsukom az ajtót magam mögött.

Harry szemszöge
- Kaphatok egy italt? – kérdezi Smith, miután Louis elmegy lefeküdni.
- Milyet? Sört? – viccelek.
- Eww… nem.
- Vizet? Nem igazán iszunk szódát.
- Víz – válaszolja.
Kimegyek a szobából, hogy hozzak neki egy pohár vizet, és természetesen követ engem. Úgy döntök, hogy nem szólok erről semmit. Még mindig rosszul érzem magam, amiért megkérdezte, hogy az apja meg fog-e halni.
- Köszi – mondja Smith, majd iszik egy kortyot a vízből.
A következő órát a Lost nézésével töltjük, az öt éves, aki tizenkettőként viselkedik, olyan dolgokra mutat rá, amiket még csak észre sem vettem a műsorral kapcsolatban. Éjfél körül elalszik, és a kis teste mozgolódik, amitől a feje a karomra dől. El akarom mozdítani őt, mert miért hozzám… de nem tudom rávenni magamat, hogy felébresszem őt.

Louis szemszöge
Az ébresztőm a legförtelmesebb visítással ébreszt fel. Harry felnyög mellettem, mint mindig, majd átnyúlok, hogy kikapcsoljam. Miután felöltöztem és kész vagyok, hogy elinduljak, megpróbálom felébreszteni Harryt, de nem tetszik neki.
- Túl fáradt vagyok – nyafogja, és visszafordul, én lehajolok, hogy adjak neki egy csókot, aztán elhagyom a lakást, hogy a Vance-hoz induljak.
Remélem, a mai nap gyorsan eltelik. Fogalmam sincs, mit fogok csinálni ma este, amíg Harry a hoki meccsen van Liammel. El kell mennem a Conner’s-be és vennem néhány élelmiszert, aztán egy kicsit tanulni, ez akkor el is van döntve. Az idő ma szép, nincs hó és minimális a latyak az utak szélein.
Kimberly az asztalánál ül, amikor besétálok, majd rám mosolyog, miközben elveszem a szokásos fánkomat és kávémat.
- Nem is tudtam, hogy eljöttél tegnap este, elaludtam – mondom neki.
- Tudom, Smith is aludt. Köszönöm még egyszer – feleli, aztán megcsörren a telefonja.
Amikor beérek az irodámba, furcsa érzés itt lenni, miután tegnap a kampuszon voltam. Néha úgy érzem, mintha kettős életet élnék, az egyik az egyetemista élet, a másik a teljesen felnőtt élet. Van egy lakásom a barátommal, és egy fizetett gyakornoki állásom, ami őszintén olyan érzés, mintha munka lenne és nem gyakornoki állás. Mindkét életet szeretem, és ha választanom kellene, a felnőtt életet választanám Harryvel.
Még akkor is, ha nincs jövő? Dobja be egyszerűen a tudatalattim.
Belevetem magam a munkámba, az ebédidő pedig gyorsan eljön. A kézirat, amit olvasok, nagyon magával ragadó, így gyorsan akarok enni, hogy visszamehessek és befejezhessem. Remélem, találnak gyógymódot a főszereplő betegségére, össze fog törni a szívem, ha a férfi meghal.
- Szia – hoz vissza a valóságba egy férfihang.
- Szia, Trevor, hogy vagy? – kérdezem, majd helyet foglalok a kis büfében.
- Jól vagyok, éppen készülődöm a költözésre – mosolyodik el.
- Ez izgalmas, azt hittem, nem költözöl márciusig? – harapok egyet az ebédemből.
- Ez volt a terv, de február elején megyek, szóval körülbelül két hét múlva.
- Wow, ideges vagyok érted – mosolyodom el.
- Én csak egy kicsit vagyok ideges, leginkább csak izgatott, hogy Seattle-ben legyek és elkezdjem az életemet.
- Nagyon szeretnék Seattle-ben élni.
- Akkor miért nem? – kérdezi.
- Nos, tervezem, a főiskola után.
- Úgy értem, most, tudom, hogy Christian szeretné, ha te is Seattle-i irodában lennél. Ő is és Kimberly is ott lesznek jövőhónapban ugyanúgy – mondja nekem. Nem gondoltam arra, hogy Kimberly és Mr. Vance is megy.
- Nem lehet. Óráim vannak.
- A WSU-nak van kampusza Seattle-ben – feleli Trevor, majd megtörli a száját egy szalvétával.
- Tudom… csak…
- Harry nem fog menni – válaszol helyettem.
- Nem az… csak… – nem találok szavakat. Igaza van, de nem akarom bevallani.
- Nos, ez nem az én dolgom, de szerintem komolyan fontolóra kéne venned. Nagyszerű lépés lenne a karriered szempontjából.
Biztosan észreveszi, ahogy kellemetlenül mozgolódok, mert témát vált.
- Hallottad, hogy Krystal a marketingről terhes? – kérdezi.
- Igen? Gratulálnom kell neki – mosolyodom el. Csak néhányszor beszéltem vele, de nagyon édes nő.
- Igen, ő és a vőlegénye eléggé izgatottak. Bár ez vicces, mert az esküvőjük jövőhónapban lesz, és most meg terhes – nevet fel.
- Az irónia – kuncogok fel.
- Már három esküvőn voltam az elmúlt két hónapban. Mi történt a nyári esküvőkkel? – mosolyodik el.
- Örülök, hogy én csak egy esküvőn voltam ezen a télen – Ken esküvője életem egyik legjobb estéje volt.
- Imádom az esküvőket – mondja Trevor.
- Tényleg?
- Igen, te nem?
- Nem tudom… Azt hiszem, igen – görgetek körbe egy olajbogyót a tányéromon az ujjammal.
- Jobb lesz, ha majd egyszer a sajátom lesz persze – feleli, aztán az olajbogyó a padlóra gurul. Lehajol, hogy felvegye, majd a mögötte lévő kukába dobja.
- Te szeretnél saját esküvőt?
- Ki nem? Nem igazán magamnak, mint amennyire majd annak, aki a menyasszonyom lesz – arca elpirul, én pedig újra lenézek a tányéromra. – Te nem szeretnél saját esküvőt? Te vagy az első férfi, aki valaha is ezt mondta – nevet fel.
- Akarok… csak nem tudtam, hogy a férfiak éreznek így – próbálok meg elmosolyodni.
Ez a legironikusabb beszélgetés, amit most folytathatok.
- Pedig igen. Vagyis legtöbbünk, még azok is, akik nem, akkor is megtennék a személyért, akit szeretnek – feleli.
- Ó – kivéve Harry.
- Basszus, vissza kell mennem. Később találkozunk – monda Trevor, majd megnézi az óráját, mielőtt egyedül hagy a büfében.

10 megjegyzés:

  1. Sziooooo!
    Örülök, hogy Smith megint benne volt a részben, olyan kis aranyos:3
    Harry egy igazi seggfej, nem tudom, Louis helyében mit csinálnék. Szereti Harry őt, meg minden, de szerintem nem gondolta át amiket mondott, csak gyorsan le akarta zárni a beszélgetést, aztán bumm!!
    Remélem Louis valamilyen formában megtudakolja, hogy mi volt ez az egész.
    Nagyon várom a következőt, imádtam.
    xoxo,Roni♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Bizony, édes kisfiú :)
      Szerintem is, vagy legalábbis remélem. Meg nyilván azért lát közös jövőt Harry is, ha Louis-val akar lenni örökre. Csak hát nem mindegy, hogy pontosan milyenre gondolt.
      Nem emlékszem pontosan, de biztosan meg fogunk tudni többet is.
      Örülök, hogy tetszett, jövő héten hozom :) xoxo

      Törlés
  2. Szegény Louis! :( Fáj érte a szívem... Azt be kell ismernem, hogy Harry meg Smith nagyon cukik voltak együtt! ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, de majdcsak megoldják ezt is. Bizony, édesek voltak :3 Xx

      Törlés
  3. Ajj szegény Lou most úgy megölelgetném Harryt pedig megverném 😞 Smith nagyon aranyos volt hogy mindíg kérdezősködött.fantasztikus lett a rész örültem neki hogy most mind a 2 szemszög ismétlődött. 😊várom a pénteket.
    Puszi Zsozso

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindkettő megérdemelné :D Nem semmi kisgyerek az biztos :D Örülök, hogy tetszett, és igen, én is szeretem az ilyen részeket. Nemsokára itt lesz :) Xx

      Törlés
  4. Louis babe... :'( szétölelgetném, de nagyon <3
    Smith egy nagyon aranyos kisrác, és remélem, hogy még találkozunk majd vele <3 megeszem :3 Harryvel tök cukik :D :3
    Juuj, nagyon várom, hogy mi lesz a köviben!!
    Puszii <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, szegényke :(
      Fogunk még találkozni vele kicsivel később, akkor is jól el lesz Harryvel :D
      Jövő héten kiderül :) Xx ♥

      Törlés
  5. Jajj nekem szegény Lou :(
    Remélem Harold drága minél előbb meggondolja magát a dologgal kapcsolatban vagy én veszem el ezt a srácot :D :D
    Egyébként az a kérdésem lenne, hogy az After-Larrynek van valahol trailere? :)
    U.i.: Remekül fordítasz! :)
    xo. E.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen... :(
      Muszáj lesz előbb-utóbb meggondolnia magát, reméljük, erre ő is rá fog jönni :D
      Én eddig csak youtube-on láttam ezt: https://www.youtube.com/watch?v=C6h9Ng8mGT4 :)
      Ui.: Köszönöm szépen! :) Xx

      Törlés