2016. szeptember 30., péntek

Chapter 195

Helló! :)
Ma végre már nem volt órám, így előbb hazaértem és valamivel előbb is tudom hozni a részt :) Amiben még örülhetünk a nyugalomnak meg a cukiságnak, de a végére természetesen ez már nem igazán marad így, nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz róla a véleményetek. A vége felé zárójelbe tettem egy kérdőjelet az alulöltözni szó után, mert bár az angol verzióba az van/volt írva, szerintem oda pont az ellentéte illene, vagyis a túlöltözni. Olvassátok el, és ha egyetértetek, akkor átjavítom :)
Kellemes olvasást! :) Xx



Chapter 195
 
- Látnod kellett volna az arcodat, annyira ki voltál akadva – ugratom Harryt, miközben kikanyarodunk a parkolóból.
- Piszkosul igaz, az voltam – rázza meg a fejét, én pedig az ablakhoz teszem az enyémet. – Nem tudom elhinni, milyen hiszékeny voltál, ez nem lehetséges, ígérem. Mire gondoltál egyáltalán?
- Hogy milyen gyorsan tudnék kifutni onnan – mosolyodik el félig.
- Kifutni? Szép.
- Ott hagytam volna neked a kulcsaimat.
- Köszi.
Egy pernyi csend telik el köztünk, amíg nem folytatom a kérdezősködést egy olyan témával kapcsolatban, amit tudom, hogy utál.
- Tényleg elfutottál volna?
- Igen, Lou.
- Úgy értem, elméletileg, ha lehetséges lenne és megtudnám, hogy terhes vagyok, eliszkoltál volna?
Harry vesz egy mély levegőt, és rászán egy pillanatot, hogy válaszoljon.
- Nem, azt hiszem, nem. De nagyon ki lettem volna akadva rád.
- Miért?
- Hogy érted, hogy miért? Mert ez elbaszta volna az egész életemet és a tiédet is.
- Igen, tudom, hogy ez lett volna, de a felelősség nem kizárólag az enyém lenne.
- Miért beszélünk egyáltalán erről a szarról?
- Csak kíváncsi voltam, nincs semmi gond azzal, hogy erről beszélgetünk. Nem történik meg, nyilvánvalóan nem történhet meg. Ugyanígy érzek, egyelőre.
- Hogy érted, hogy egyelőre? – néz rám.
- Nem akarok most gyereket, szóval én is fel lennék dúlva.
Harry kinyitja a száját, hogy beszéljen, de becsukja, újra megismételve a mozdulatot, mielőtt végre válaszol.
- Szerintem ez egy veszélyes téma nekünk.
- Nem kellene, hogy bármilyen veszélyes téma legyen, nyílt kommunikációnak kellene lennie köztünk. Innen jön a problémáink többsége, a kommunikáció hiányából – felelem. Mint a tény, hogy Seattle-be költözöm másfél hét múlva és még nem mondtam el neked!
- Tudom… – sóhajt fel. – Tudom, hogyan érzel azzal kapcsolatban, hogy gyerekeink legyenek a jövőben, te meg tudod, én hogyan érzek velük kapcsolatban. Őszintén, ha most terhes lennél, elveszteném az eszemet, akármi is maradt még belőle legalábbis. Úgy érezném, hogy csapdába estem volna, és kurvára fogalmam sem lenne, hogy mit tegyek. Ki fognak csapni, neked pedig terhesen kellene átköltöznöd a világon, tegyél hozzá néhány kamerát és lenne egy szar valóságshow-nk.
Megpróbálom figyelmen kívül hagyni a megjegyzését arról, hogy átköltözöm a világon, mert az nem fog megtörténni. Várnom kellene, amíg tele nem pumpálnak antibiotikummal, hogy vitatkozzak. De éppen azt mondtam, hogy nyílt kommunikációra van szükségünk.
- Örülök, hogy úgy éreznéd magad, hogy csapdába estél – gúnyolódok, majd folytatom. – És nem mennék Angliába. Ez nem fog megtörténni, szóval ne viselkedj úgy, mintha olyan biztos lennél benne, hogy igen.
- Ez az, amiről beszélek. Egy feltételezett gyerek miatt civakodunk.
- És, egyszerűen találnánk valami mást, amin veszekedhetnénk amúgy is.
- Igaz – mosolyodik el.
Örömmel látom, hogy oldódik a hangulat, túl nehéz volt a levegő, hogy kellemesen legyünk.
- Beszaladok érte helyetted – feleli Harry, amikor megérkezünk a Conner’s-hez, hogy kiváltsuk a receptjeimet.
- Bemegyek veled, kell vennem pár dolgot – kapcsolom ki a biztonsági övemet, aztán követem őt bentre.
A kis bolt leghátuljában odaadom a receptjeimet a kis ablaknál. Azt mondták, hogy tizenöt percen belül készen lesz, örülök, mert készen állok, hogy hazamenjek. Még mindig el kell mennem Liamékhez, és összeszednem a dolgaimat. Viszont talán várnom kellene és meglátnom, hogyan megy a beszélgetés Seattle-ről.
- Mire van szükséged?
Nem válaszolok, csak a sminkes részhez sétálok. Harry követ, nyelvével megnyalva a szája tetejét, míg én egy új szemceruzát keresek. A fejfájásom a lüktetésből már átment egy kissé kellemetlen fájdalomba.
- Nem tudom, miért kedveled ezt a helyet annyira, bűzlik.
- Te is, de én akkor is kedvellek téged – ugratom, mire felnevet, tényleg felnevet. Úgy értve, hogy hátra dönti a fejét nevetésében.
- Elég heves vagy ma, kész vagyok, hogy beüssenek azok az antibiotikumok és magukkal vigyék azt az okos szádat – még mindig nevet, ez egy olyan bájos hang.
Az összes káosz, veszekedések, könnyek elfelejtődnek az ilyen pillanatokban. Azokban, amikor Harry önmaga és elfelejti elrejteni az érzéseit.
- Az okos szám nem megy sehová – mosolyodom el, majd úgy döntök, veszek egy szemceruzát, ami huszonnégy órás tartósságot ígér anélkül, hogy elkenődne vagy halványodna, ez nyilvánvalóan nem igaz, de jól hangzik.
- Akkor ismét itthon maradsz? – kérdezi Harry, a bizonytalanság kétségtelen a hangjában.
- Igen, ha akarod.
- Persze, hogy akarom – fogja meg a kabátom ujját, aztán magához húz, karjait derekam köré fonva. – Ki más vigyázna rád, míg beteg vagy?
- Vigyázna rám? Úgy érted, piszkálna engem?
- Ugyanaz.
- Hiányzott ez – mondom gondolkodás nélkül.
- Mi? Hogy piszkáljalak?
- Nem, az, hogy jól kijövünk egymással – közelebb húz magához, majd megcsókolja a homlokomat.
Egyszerű gesztusától megdobban a szívem, mert a véletlenszerű szeretet kinyilvánítás publikusan nem egyszerű Harrynek.
- Csak azért vagyok kedves hozzád, mert beteg vagy, de mivel úgy tűnik, elég jól vagy ahhoz, hogy viccelődj velem, hazasétálhatsz – mosolyodik el.
- Bosszantó vagy – forgatom a szememet, mire ismét felnevet.
Amikor bekanyarodunk a sarkon, Harry majdnem belefut valakibe. Egy férfibe, Jonah-ba.
- Figyelj, hogy hová… – kezdi el Harry, mielőtt rájön, hogy ki a srác.
- Helló, Soto professzor! – csiripelem, mielőtt Harry veszekedést kezdhetne vele. Ez az utolsó dolog, amire szükségünk van, Harry már amúgy is bajban van az egyetemmel.
- Mr. Tomlinson, Harry – mosolyodik el, aztán kinyújta a kezét, hogy megrázza Harryét. Meglepődöm, amikor Harry ugyanezt teszi, és ketten egy kínos kézfogást váltanak. Amint vége van, Harry karja a derekam köré fonódik, olyan szorosan tartva magához, amennyire csak sikerül neki. – Jó látni, hogy… újra találkozgatnak – feleli Jonah, mire Harry megmerevedik mellettem. Én nem jutok szóhoz.
- Nem volt olyan, alkalom, amikor nem így volt – hazudja Harry.
- Ó… nos, ezt jó hallani. Hallottam mindenről, ami tegnap történt, ha szükség van bármire, amit tehetek, szóljanak.
- Mit tehetne? – forgatja a szemeit Harry, én pedig tapintatosan meglököm őt a könyökömmel.
- Pontosan nem tudom, talán jellemzést írni vagy valami?
- Jellemzés? Miért tenné?
Ugyanerre vagyok kíváncsi. Az egyetlen jellemvonás, amit Harrytől tapasztalt Jonah, az a féltékenység és a konfrontáció.
- Mert senkit sem kellene kizárni az egyetemről. Tönkre teheti az életét, mielőtt elkezdődne – feleli Jonah.
- Oké… nos, köszönöm, azt hiszem – Harry kellemetlenül érzi magát és én is.
- Nos, találkozunk hétfőn, Louis. Sok szerencsét mindenhez.
Amint ő eltűnik, Harry lazít körülöttem lévő fogásán.
- Ki nem állhatom ezt a srácot – fújtatja.
- Csak felajánlotta, hogy segít neked! – pillantok fel az órára a falon, már tizenöt perce.
- Van valami vele kapcsolatban, amit ki nem állhatok.
- Te nem állhatsz ki senkit.
- Téged kivéve – emlékeztet. – Bár csak néha.
Miután túlfizetem az antibiotikumokat, megállunk egy autós kajáldánál, hogy ebédeljünk, aztán hazamegyünk. Sokkal jobban érzem magam, miután bevettem a gyógyszereket és megettem az összes kajámat és egy kicsit Harryét is. Mindketten a kanapén alszunk el, fejem Harry mellkasán van, az ő karjai pedig a testem köré fonódva.
Amikor felébredek, a telefonomért nyúlok, hogy megnézzem az időt, öt óra után van, és két üzenetem érkezett. Mindkettő Steph-től.
*Tudom, hogy sok minden történik, de szükségem van a segítségedre!*
*Kérlek :P*

Megnyomom a hívásgombot ahelyett, hogy írnék neki, elmozdítva testemet Harryétől, miközben a hangos visszahívó zenéjét hallgatom. Utálom ezeket a dolgokat.
- Szia! – veszi fel Steph éppen, amikor már meg akartam szakítani a hívást.
- Szia! Az előbb láttam meg az üzeneteidet, aludtunk.
- Aludtunk? – hallom most a mosolyát.
- Mihez kell a segítség?
Harry kinyitja a szemeit, felhúzva magát, hogy mellettem üljön.
- Ki az? – kérdezi álmos hangján.
- Steph – tátogom neki, miközben Steph elkezd zavarosan beszélni a fülembe.
- Oké, szóval Tristan szülei a városban vannak ezen a hétvégén, és találkozni akarnak velem. Az előbb mondta el nekem, úgyhogy kiborultam.
- Miért vagy kiborulva? – kérdezem tőle.
- Mert, Louis! Még nem találkoztam velük korábban, és mindannyian gazdagok meg illedelmesek. Mint az anyukád.
- Anyám nem gazdag – emlékeztetem őt.
- Mindegy, totál illedelmes meg minden szar. Szóval kell a segítséged.
- Pontosan mit akarsz csinálni?
Harry nemet int a fejével, mielőtt Steph válaszol, figyelmen kívül hagyom Harryt.
- El kell jönnöd velem a plázába és segíteni, hogy találjak valamit, amit felvehetek, a The Black Cypress-be visznek minket, azon a helyen gyertyák vannak a rohadt asztalokon. Szükségem van valamire, amit felvehetek, amitől megkedvelnek.
Korábban még sosem hallottam ilyen kétségbeesettnek Steph-et, némileg mulatságos ez.
- Ne már, Louis, ha valaki tudja, hogyan kell alulöltözni (?), az te vagy.
- Oké, oké. Találkozok veled a plázában. Mikor?
- Most.
- Rendben.
- Ne hozd Harryt – teszi hozzá.
- Miért ne?
- Mert csak szarságokat fog mondani nekem egész végig, és a végén ki fogom nyírni. Amennyire szeretem őt, amúgy is eléggé bepánikoltam.
- Oké, akkor nem fogom – ígérem meg neki, aztán leteszem a telefont.
- Mi volt ez? – kérdezi Harry.
- Kell neki a segítségem, hogy keressek neki valamit, amit felvehet, hogy találkozzon Tristan családjával a ma esti vacsorán. Városlátogatáson vannak, és le akarja nyűgözni őket.
- Talán parókát kellene felvennie – mosolyodik el Harry.
- Ezért mondta, hogy te nem jöhetsz.
- Mi? Miért nem? – követ a hálószobába.
- Mert piszkálni fogod őt végig – küzdök egy akasztóval, miközben kiveszek egy farmert a szekrényből.
- Én? – tetti, hogy megsértődött.
- Igen, te. Később visszajövök.
- Beteg vagy, sehová sem kellene menned.
- Sokkal jobban vagyok már, alig fáj a fejem. Majd beveszek még pár gyógyszert és úton leszek.
- Nem tudom, hogy jó ötlet-e, hogy Steph-el lógsz, az egész szarsággal, ami köztem és Zayn között van…
- Annak semmi köze hozzám vagy hozzá. Amúgy is kell vennem pár ruhát, emlékszel?
Ebbe nem fogom beadni a derekamat, akárkivel elmehetek a plázába, akivel akarok, kivéve Zaynnel, nyilvánvalóan.
- Mit kellene csinálnom, amíg te elmész? – biggyeszti az ajkát.
- Találj barátokat – ugratom, mire a homlokát ráncolja. – Vagy elmehetnél apukádékhoz és összeszedhetnéd a dolgaimat onnan?
El kell mondanom neki Seattle-t ma este, amint visszaérek a Step-el való találkozóról.
- Akkor maradsz? – terül el egy mosoly az arcán.
- Igen.
- Légy óvatos a plázában, és ne menj sehová utána.
- Tessék?
- Úgy értem… ne menj, mondjuk, egy buliba vagy valami… kérlek?
- Nem megyek sehova máshova, elég bulin voltam, hogy kitartson az életemen át. Találkozunk apukád házában, amikor kész vagyok.
- Még mindig úgy gondolom, hogy mennem kellene.
- Nem – veszem el a pénztárcámat és a kulcsaimat, majd az ajtóhoz indulok, miután egy gyors búcsúcsókot adok Harrynek.
A pláza zsúfolt, nagyon zsúfolt, Steph pedig természetesen késik. Bent várok rá a kajás résznél, hogy megérkezzen, aztán amikor végre itt van, még kétségbeesettebb, mint korábban volt.
- Egy órám van, Louis! Egy rohadt óra, hogy találjak valamit, amit felvehetek, és megcsináljam a sminkemet. Jól néz ki a hajam? – kérdezi, mire bólintok.
Világos bíbor színű haja hátra van húzva az arcából, és nagyon elegánsan néz ki, nagyon nem-Steph-esen. Nincs rajta egy deka smink sem, és gyönyörűen néz ki. Nem hiszem, hogy valaha is láttam az arcát szabadon, ez üdítő.
- Nagyszerűen néz ki. Lazítanod kellene, biztos vagyok benne, hogy imádni fognak téged. Ezen kívül nyilvánvalóan nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy a kinézetük alapján ítéljék meg az embereket. Tristannak több tetoválása van, mint neked, és a sérülések a fülein hatalmasok – emlékeztetem őt.
- Sérülések? – nevet fel. – Úgy érted, a lyukak?
- Ugyanaz – mosolyodom el, jobban szeretem, hogy nevet a pánik helyett bármilyen napon.
- Harry visszatette már a piercingjeit?
- Nem – sétál mellettem, aztán az én boltom felé sétálok, a Macy’s-hez természetesen.
- Gondolod, hogy vissza fogja? Jobban kedveled őt nélkülük? – kérdezi.
- Nem, semmivel sem szeretem őt jobban vagy kevésbé azokkal vagy azok nélkül. Egy kicsit még mindig furcsa nélkülük látni őt, de nem hajlandó visszatenni őket, azt mondja, hogy túl van rajtuk.
- Ó… szóval tudod, hogy meg kell kérdeznem, mi a fene történt Harry és Zayn között?
Tudtam, hogy ez a kérdés jönni fog, de még mindig nincs válaszom.
- Verekedtek.
- Nyilvánvalóan! – feleli, majd megrázza a fejét a kezemben lévő piros ruhára.
- Nos, lényegében verekedtek, Harryt letartóztatta a kampusz rendőrsége, és most lehet, hogy kicsapják. Zayn orra eltört és agyrázkódása volt.
- Woah, milyen egy kibaszott káosz.
- Mesélj még! Csak örülök, hogy Zayn nem jelenti fel Harryt.
- Nem?
- Nem, azt mondta nekem tegnap, hogy nem fogja.
- Tényleg? Azt mondta Tristannak, hogy igen… – bólint Steph a második választásomra, egy barna ruhára.
- Mikor?
- Ma reggel…
- Ó, nos, talán úgy mondta azt… nem tudom. Megígérte nekem, hogy nem fogja – nagyon remélem, hogy nem gondolta meg magát. Vagy hülyeséggel etetett meg tegnap. Gúnyolódik velem a tudatalattim Harry hangján.
- Mi folyik közted és Zayn között? Nem akarok kíváncsiskodó lenni, de sok pletyka van.
- Semmi, megcsókoltam őt és töltöttem vele egy kis időt, amikor Harry és én veszekedtünk, de ennyi. Irányíthatatlanná vált ez az egész, mert egy kényszeres idióta vagyok – kezd visszatérni a fejfájásom.
- Ó… nos, Zayn jobban teszi, minthogy veled szórakozik amúgy is. Tudja, hogy milyen Harry – feleli Steph, majd az öltöző felé indul.

12 megjegyzés:

  1. Szia! 😊
    OMG MI FOLYIK ITT GYÖNGYÖSÖN? Steph ne izgulj nem lesz semmi baj. Louis Louis drága nem neked kell segítség ruha választásban ha nem másnak. Na ezt is meg értük. Fuuuu Zayn neve mindig itt van?? Harry nyugi van legyél jó kis fiú. Az baj ha azt várom mikor mondja már el a költözést és hogy legyen egy kis dráma? De nem nagy. Nem tudom hogy birom ki péntekig. Fantasztikus lett. Szerintem az alulöltözöt az jó oda. 😊
    Puszi ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      Ó, itt minden :D Bizony-bizony, most fordult a helyzet Louis és Steph között :D Hát nem szabadulunk Zayntől, az tuti. Végül is megértem, lesz is belőle dráma majd, ne aggódj ;) Szerintem menni fog, és örülök, hogy tetszett :) Rendben, akkor lehet, csak én gondoltam túl :D
      Xx ♥

      Törlés
  2. Hello drágám!
    Csodás lett a rész!
    Tényleg ez ilyen vihar előtti csend volt, végre rendben vannak a dolgok, de mint tudjuk, ez nem fog sokáig tartani.
    A Steph-hel való vásárlás cukira sikerült, nagyon régen voltak együtt vásárolni, vagy bármit csinálni...
    Remelem Zayn a Lou-nak tett ígéretet fogja teljesíteni, nem fogja feljelenteni Hazz-t.
    Várom a kovit!❤️
    xoxo,Roni♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, drága!
      Örülök, hogy tetszett :)
      Pontosan, a végén már elindult egy kisebb lavina, és természetesen a nagyobb sem maradhat el, ahogy az lenni szokott.
      Bizony, a fogadás miatt távolabb kerültek egymástól.
      Ez a későbbiek folyamán kiderül, csak ennyit mondhatok.
      Jövőhéten hozom :) Xx ♥

      Törlés
  3. Szia imatom a blogot meg teket is es lehetne egy keresem ? est a szoveget le tutnat nekem fortitan angolra? mert nem bizok a google fortidoban es a karom-ra akarom tetovaltan-ni. (Az élet nem egy MP3 lejátszó, ahol azt játsszák amit te akarsz, mert az élet egy rádió, ahol azt kell élvezed, amit éppen játszanak.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, örülök, hogy tetszik :) Ó, persze :)
      "Life is not an MP3 player where it's played what you want because life is a radio where you have to enjoy what is playing."
      Bár őszintén szólva nem teljesen vagyok biztos benne, hogy a mondat minden része helyes )főleg a vége), szóval a biztonság kedvéért szerintem egy angoltanárral vagy valakivel is megnézetheted :) Xx

      Törlés
    2. koszonom, te mar 2 éve nem jarok szuliba. :)

      Törlés
    3. Ó, akkor még ellenőriztesd le valakivel, nem szeretném, hogy hibás legyen :) Xx

      Törlés
  4. Helloooo ❤
    Remélem hogy nem jelenti fel Harryt Zayn, mert akkor én magam fogom megverni, komolyan!!
    Nyugis kis rész, amiket imádok, mert tudom, hogy hamarosan annyi a mi nyugalmunknak is XD
    Várom a köviiiit! Péntek gyere már!!
    Puszii ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      Hát ezt nem árulhatom el, de ki fog derülni idővel, ennyit mondhatok.
      Na igen, nem fog túl sokáig tartani, ezt már tudjuk :D
      Mindjárt itt lesz :) Xx ♥

      Törlés
  5. szia ez egy nagyon bejövős rész volt nekem és bárcsak máris jönne a következő :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :) Örülök, hogy tetszett, és nemsokára itt lesz már az új :) Xx

      Törlés